Ez az arány az elmúlt évtizedben lényegében állandónak tekinthető. A termékcsoport egyenlege 894 milliárd forint aktívumot, azaz pénzügyi többletet mutatott, a behozatal összesen 2033, a kivitel 2927 milliárd forintot tett ki. Mindkettő 10%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.

A növényi termékek exporttöbblete nőtt az előző évhez mérten, 726 milliárd forint volt 2019-ben. Gabonából a kivitelünk és a behozatalunk is ötödével emelkedett, 349 milliárd forint aktívum keletkezett. Zöldség- és gyümölcsimportunk számottevően nőtt, így 2019-ben az aktívum (18 milliárd forint) a korábbiakhoz képest jelentősen apadt. Az állati takarmányok és az olajos magvak exportja is az importot meghaladó mértékben nőtt.

Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete (194 milliárd forint) 2,3%-kal nőtt. A nagy súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2019-ben 162 milliárd forint volt, kissé elmaradva az előző évitől. Az import bővülése meghaladta az exportét – hívta fel a figyelmet a KSH.

2012 óta a tejtermékek és a tojás forgalmából többlet keletkezett, 2019-ben azonban az import bővülésének mértéke miatt ismét nettó importőrré váltunk. Az élő állat kereskedelme kis súlyú, de évről évre növekvő tendenciát mutat és többlet származik belőle.

2019-ben a behozott ital és dohánytermékek értéke számottevően meghaladta a kivitelt, így ebből a termékcsoportból is nettó importőrré vált hazánk – húzta alá a KSH.

Kivitelünk döntő részét 2019-ben is a gabona és gabonakészítmények (19%), a hús és húskészítmények (15%), az állati takarmányok (11%), valamint a zöldségfélék és gyümölcsök (10%) adták. Külföldről a legnagyobb arányban zöldség- és gyümölcsfélék (14%), hús és húskészítmények (13%), gabona és gabonakészítmények (10%), valamint ital és dohány (10%) érkeztek.