A burgonya, a cukorrépa és az olajos magvúak (napraforgó, repce) betakarított területe és hozama csökkent. 2019. december 1-jén a szarvasmarhák egyedszáma nagyobb, a tyúkoké majdnem ugyanakkora, a juhoké, a sertéseké, a pulykáké és a víziszárnyasoké kisebb volt, mint az előző év azonos időpontjában – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.

A hazai mezőgazdaság részaránya 2019-ben kissé alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest a bruttó hozzáadott értéken (4,1%), a foglalkoztatáson (4,7%) és a beruházásokon (4,0%) belül. Ebben szerepet játszott, hogy a mezőgazdaság teljesítménye mérséklődött és beruházási volumene kisebb mértékben emelkedett, mint a nemzetgazdasági átlag.

(Forrás: KSH)

Az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak 3,2%-a dolgozott 2019-ben, az arány nem változott az előző évihez képest. Az élelmiszeripari beruházások csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva – hívta fel a figyelmet a KSH.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termék-külkereskedelmi forgalma 2019-ben az exportban és az importban közel hasonló mértékben bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekvő forgalommal párhuzamosan az egyenleg javult, a többlet 894 milliárd forintot tett ki.

Az uniós mezőgazdaság kibocsátási volumene 2019-ben alig emelkedett (0,5%) az előző évihez képest. Az uniós mezőgazdaság kibocsátásából hazánk 1,9%-kal részesedett, az egyes mezőgazdasági termékeket tekintve a kukorica esetében a legmagasabb Magyarország aránya az EU-s kibocsátásból.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből kiderült, hogy a mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint 2019-ben az állattenyésztés volumene 1,7%-kal nőtt, a nagyobb súlyú növénytermesztésé ugyanennyivel mérséklődött. A teljes volumen így összességében 0,3%-kal volt alacsonyabb a 2018. évinél.

2019-ben az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 2,0%-kal elmaradt az előző évitől, és 384 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Ezzel a korábbi évek csökkenő tendenciája folytatódott.

2018-hoz hasonlóan a termelői és a ráfordítási árak egyaránt emelkedtek 2019-ben. Miután az előbbi nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi, így az agrárolló értéke 101,8% volt.

A növénytermesztési ágazat egyes termékcsoportjainak a termelése változatosan alakult: emelkedett a főbb gabonanövények termésmennyisége, visszaszorult az ipari növények termesztése, valamint kevesebb zöldség és gyümölcs termett.

A főbb haszonállatok közül 2019 folyamán a sertésállomány nagysága sokéves mélypontra csökkent, míg a szarvasmarháké rekordmagas szintre emelkedett, a tyúkállomány nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest.

A szántó ára 2018-ban 10%-kal emelkedett 2017-hez képest, amivel a több mint 7 éve tartó növekvő tendencia folytatódott – derült ki a KSH adataiból. Egy hektár szántóterületért átlagosan 1,5 millió forintot kellett fizetni.