Agrárközélet

A mezőgazdaságnak is csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátást

Agrofórum Online

Fenntarthatóság kell az élelmiszerellátó rendszerekben és a kistermelőknél. Mégpedig azért, mert a mezőgazdaság egyre inkább növeli a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását.

Fenntarthatóság kell az élelmiszerellátó rendszerekben és a kistermelőknél. Mégpedig azért, mert a mezőgazdaság egyre inkább növeli a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását.

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok (ÜHG) mintegy ötödét. Ezért a mezőgazdaságnak egyrészt a jelenleginél nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, másrészt a saját a saját hatásának következményeivel is szembe kell néznie – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), „Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016” című jelentésben.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. A FAO szerint mégis most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek. A fejlődő országokban élő mintegy félmilliárd kistermelő mezőgazdasági-gazdasági és társadalmi körülményei azonban sokban eltérnek. Ezt a sokszínűséget kell tükröznie a megoldásoknak is, nincs tehát egy általános, mindenkire alkalmazható módszer.

A FAO jelentés ezért több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók azok a termelők, akik a klímaváltozás hatásainak a legjobban ki vannak téve, hogy erősebbé váljanak.

Több bizonyítékot is felsorol a jelentés az éghajlatbarát-megoldások (például ellenállóbb növényfajták alkalmazása, a kisebb talajterhelés vagy a talaj termőképességének javítása integrált módon) megvalósíthatóságára. Egyedül a nitrogénhasználat hatékonyságságára ügyelve több mint százmillió fővel lehetne globálisan csökkenteni a rászorulók számát.

Ajánlások is szerepelnek a tanulmányban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 %-kal fognák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 %-kal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatását már érződik egyes gabonák esetében. Ezen túlmenően a jövőben várhatóan csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma (pl. cink, vas vagy a bennük található fehérje), olyan egészségügyi problémákhoz vezetve, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága. Várhatóan 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszer-termelésen, miközben főleg a fejlődő országokat már azt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.

A FAO arra biztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek az őket támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. Ilyen akadályok lehetnek a nem fenntartható gyakorlatot favorizáló állami támogatások, a nem megfelelően kialakított ösztönzők, a piachoz vagy hitelhez jutás nehézségei, vagy a nők hátrányos megkülönböztetése, akik egyébként a mezőgazdasági munkaerő közel felét adják.

Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására, olvasható a jelentésben. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez. Az alkalmazkodásnak és a negatív hatások enyhítésének párhuzamosan történnie.

Lépések nélkül a mezőgazdaság továbbra is jelentős, káros üvegházhatású gázkibocsátó marad. Klímabarát megoldásokkal, a talaj termőképességének és az erdők szénmegkötő képességének javításával úgy csökkenthető a károsanyag-kibocsátás, hogy közben nő a termelés. Az élelmiszerellátó rendszereken keresztül pedig mérsékelhető lesz az élelmiszerveszteség.

(FAO, NAK)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

KÁN Egyetemi Napok: új irányok a növénytáplálásban

2025. szeptember 30. 11:00

A kaposvári KÁN Egyetemi Napok részeként idén is megrendezték a IV. Alkalmazott Növénytudományi Konferenciát, fókuszban a tápanyagutánpótlással.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

Klímaváltozásnak ellenálló napraforgó nemesítése - a megoldás a múltban rejlik

2021. május 19. 07:39

Tekintettel a bizonytalanságokban bővelkedő jövőre, a tudósok megpróbálják megóvni a napraforgó vad őseit, ezáltal az örökítőanyagukban rejlő evolúciós előnyöket is.

A zöldfelület-intenzitás és a felszíni hőmérséklet összefüggései Győr példáján

2021. március 30. 03:38

A zöldinfrastruktúra-tervezés, mint alternatív és integrált megközelítés az ökológiai tájtervezésben, jelentős potenciállal bír az alkalmazkodási akciókban.

Vajon lesz-e elég csapadékunk?

2025. február 28. 13:10

A meteorológiai adatok tanúsága szerint nincs érdemi csapadékcsökkenés, sőt az átlagosnál csapadékosabb évtized van mögöttünk.

Új rizsfajták a fókuszban

2021. július 31. 09:37

Egy új, a Rice folyóiratban publikált kutatás eredményei szerint olyan rizsfajtákat fedeztek fel Vietnamban, amelyek hozzájárulhatnak klímaadaptív rizsfajták nemesítéséhez. A munka jelenleg olyan fajták azonosítására irányul, amelyek nagyfokú vitalitásuk révén képesek lehetnek átvészelni a – klimatikus értelemben – kiszámíthatatlan jövőt.