A 200 millió forintból felújított látogatóközpontban a Budai-hegység északi részén, Pilisszentiván, Piliscsaba és Nagykovácsi között elhelyezkedő Szénás hegycsoport élővilágát és a világon egyedül itt élő pilisi lent bemutató interaktív kiállítás, vetítőterem és kültéri foglalkoztató várja a kirándulókat. A projekt részeként megújult a Szénások három tanösvénye.

Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára kiemelte: a hazai ökoturizmus járvány idején is biztonságos, és nemzeti identitásunkat is mélyíti, ha megismerjük a hazánkat. Ráadásul az itthon kikapcsolódásra költött forintok helyben hasznosulnak, támogatva ezzel a magyar munkahelyeket.

Hozzátette: a környezetvédelemnek konkrét gyakorlati haszna is van, hiszen egy agrárországban a biodiverzitás és az élőhelyek állapota a jövő záloga, „versenyképességünk alapja”.

Az államtitkár ismertette: az elmúlt tíz évben a kormány megduplázta, 700-ról 1400-ra emelte az ország területén működő tíz nemzeti park igazgatóság dolgozóinak számát, és megnégyszerezte a parkok költségvetését, így állami támogatásuk mára eléri a 20 milliárd forintot. A látogatószám közel harminc százalékkal nőtt, és ma már eléri az 1,6 milliót – mondta, hozzátéve, hogy ebből 200 ezer a környezeti nevelésen részt vevő gyerekek száma.

Füri András, a Duna-Ipolya Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója arról beszélt: a Szénások, a pilisi len élőhelye 1978 óta a budai tájvédelmi terület részeként fokozottan védett terület.

Mint mondta, a Pilisi Parkerdő Zrt., az önkormányzat és a nemzeti park igazgatósága együttműködve, közös erővel és közös forrásokból igyekszik megóvni a területet.

Ismertetése szerint a nemzeti park igazgatóság három megyére kiterjedő működési területén 21 projekt van folyamatban több mint 8 milliárd forint értékben. Várhatóan 30 ezer hektár terület természeti állapota újul meg a közeljövőben, köztük fontos vizes, illetve füves élőhelyek, barlangok, 6 látogatóhely épül a területen, és megújul az igazgatóság gépparkja is.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Poppréné Révay Gyöngyi, Pilisszentiván (független) polgármestere hangsúlyozta: a ma emberének újra meg kell tanulnia tisztelni a természetet és erre kell nevelnie gyermekeit is.

Hozzátette: a nemzeti park munkatársainak segítségével a település óvodáiban és általános iskolájában komoly természetvédelmi oktatómunka folyik, a gyerekek egyre többet tudnak a falut körbeölelő erdőről, az ott élő védett növényekről és állatokról és egyre büszkébbek saját környezetükre.

A nemzeti park igazgatóságának tájékoztató anyaga szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2023-ig Natura 2000 bemutatóhelyek sorát alakítja ki Budapesten és környékén a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A pilisszentiváni látogatóközpont mellett a legfontosabb helyszínek a budapesti Jókai-kert és a Pál-völgyi-barlang, az ócsai tájház-együttes, a dömösi Dunakanyar Látogatóközpont és a farmosi Madárvárta.

A Szénás hegycsoport területén Borbás Vince botanikus 1896-ban fedezte fel az egész világon egyedül itt élő pilisi lent. Pilisszentiván egykori földbirtokosa, Karácsonyi Imre gróf már 1934-ben intézkedéseket hozott a pilisi len védelmére. Ma a pilisi len és élőhelye is fokozottan védett és kiemelt európai uniós (Natura 2000) védelmet is élvez.

Az Európa Tanács 1995-ben Európa diplomával ismerte el a Szénások értékét és az itt folyó természetvédelmi munkát, és idén szeptemberben döntöttek arról, hogy a Szénások diplomáját újabb 10 évre meghosszabbítják.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila