Az új vadászati törvény több rendelkezése már január 1-jén hatályba lép, a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén.
Az új vadászati törvény több rendelkezése már január 1-jén hatályba lép, a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén.
Fontos újdonság a törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi elveket állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és megszüntettek több bürokratikus szabályt.
Az új törvény normaszövegét 10 hónapos munkával, a szakmai szervezetek előkészítő tevékenységére támaszkodva alakították ki. Az új jogszabály tükrözi, hogy a körülmények megváltoztak: módosult az éghajlat, a vadállomány, a vadászati szokások és földtulajdonosok összetétele is. Így az új törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára.
A végleges normaszöveget az Országgyűlés a 2015. november 17-i zárószavazáson 78,6 százalékos többséggel elfogadta. Így az új törvény bizonyos elemei már 2016. január 1-jén hatályba lépnek, mások több lépcsőben, és a teljes törvény 2017. március 1-jén. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett 20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az MTI-nek elmondta: az új vadászati törvény rendelkezési közül 2016. január 1-jén a terület-kijelölésre vonatkozó szabályok lépnek életbe. Egy év kell ugyanis ahhoz, hogy társadalmi megegyezéssel az új területi határokat ki lehessen alakítani. Így 2017. március 1-jére egy jogilag tiszta – hatósági engedéllyel rendelkező – területi felosztás jön létre, de azt a munkát, ami ezt lehetővé teszi, már januárban el kell kezdeni – fűzte hozzá a NAK elnöke.
A törvényi rendelkezések végrehajtásának eredményességét vetíti előre, hogy a három legfőbb érdekképviselet, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számos komplikált kérdéskörre, például a vadkár kezelésére együtt dolgozott ki stratégiát – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére.
A szaktárca tájékoztatása szerint a törvény legfőbb jellemzője, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséről, a vadról és a vadgazdálkodásról szól, mindamellett megteremti a természetvédelemmel, az erdő- és mezőgazdálkodással kapcsolatos összhangot is.
A mostani módosítás több régóta fennálló problémára ad megoldást a földtulajdonosok, a vadászatra jogosultak, illetve azok alkalmazásában álló hivatásos vadászok, valamint a velük együttműködő gazdálkodók esetében is.
Az összehangolt rendszerben történő gazdálkodás igénye hívta életre a tájegységi szemléletet, amely biztosítja, hogy az ökológiai és vadgazdálkodási érdekek is érvényesülhessenek a vadgazdálkodásban. A tájegységek – azon belül a vadászatra jogosultak – munkáját szakmailag a tájegységi fővadász koordinálja.
A vadászati jog továbbra is a földtulajdonhoz kötődik, a tulajdonosi közösség dönthet a hasznosítás formájáról. A vadászati jog azonban az átlátható működés érdekében csak haszonbérbe adás útján hasznosítható. Fontos kikötés, hogy a közösen megválasztott képviselő elszámoltatható, ellenőrizhető.
A vadászterületek előző üzemtervi ciklusban tapasztalt kárainak felszámolását segíti elő, hogy a vadászati hatóságnak elsődleges szerepe lesz a területkialakítások során. A módosítás ugyanakkor meghagyja a földtulajdonosok szabad döntési lehetőségét. A hivatásos vadászok méltatlan helyzetén kíván segíteni a jogalkotó azzal, hogy meghatározza, és szigorúbb szabályokhoz köti alkalmazásuk feltételeit.
A vadkár viselése a törvénymódosítás egyik leglényegibb pontja. Az egységes vadkárfelmérési eljárásrend kidolgozása, a kötelezettségek pontos meghatározása a kármegelőzésben a hatékonyság növelését és az érintettek védelmét egyaránt szolgája. Vadkárnak az okozott kár 10 százalékot meghaladó része minősül. Amennyiben azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben előírt elejtési számokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
A minőségi vadgazdálkodás irányába tett lényeges lépés az üzemtervi ciklus időszakának meghosszabbítása 10-ről 20 évre.
Emellett a trófeabírálati rendszer megreformálása, a nagyvaddal kapcsolatos állományszabályozás előtérbe helyezése, a szabad területi vadállomány szigorú elkülönítése a zárttérben tartottól, valamint az apróvad-gazdálkodás számára kedvező feltételek teremtése szintén fontos része az új vadászati törvénynek.
A speciális szakmai, elsődlegesen gazdálkodási kérdéseken túlmenően a törvény a hagyományos magyar vadászati kultúra, valamint a hagyományos vadászati módok megtartására és támogatására törekszik, valamint könnyít az adminisztrációs terheken is.
(MTI)
