Az Agrofórum 2016. évi 2. számában részletes cikk jelent meg az újraszabályozott mezőgazdasági termékértékesítés gazdavédő rendelkezéseit illetően. Ahogy az említést nyert, ez a korábban egységesen kezelt szerződéstípus immár szétvált annak érdekében, hogy elismerje a mezőgazdasági termelők hivatásos kereskedőkhöz, vagy épp felvásárlókhoz képest kiszolgáltatottabb pozícióját. Megkülönböztetjük tehát a saját termelésű mezőgazdasági áru értékesítésére irányuló szerződéseket a más által előállított terményekkel végzett kereskedelmi ügyletektől.
Erőteljesen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötünk adásvételi szerződést, akkor a termény vagy saját nevelésű állat a szerződés megkötésekor általában még nem áll rendelkezésre. „Sima” adásvételi szerződés alkalmazása csak akkor indokolt, ha már előállított vagy megtermelt dolog tulajdonjogát akarjuk átruházni.
Alapvető tartalmi követelmények
A feleknek meg kell állapodniuk az eladásra felkínált, saját előállítású termény fajtájában és mennyiségében, az ár meghatározásának módjában, valamint a teljesítés helyében és idejében. A mezőgazdasági termelővel, mint eladóval betakarítás előtt, saját termelésű mezőgazdasági termény értékesítésére kötött adásvételi szerződésnek az alábbi elemeket kötelezően tartalmaznia kell:
a) az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli;
b) a terményminőség meghatározásának, valamint a teljesítési és a minőségi vita rendezésének módját;
c) egyedi azonosításra alkalmas módon (pl. településnév, helyrajzi szám) azon mezőgazdasági földterületek megjelölését, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti;
d) előre rögzített mennyiségű termény értékesítésének vállalása esetén az eladó nyilatkozatát arról, hogy mekkora a megjelölt területeken hektáronként megtermelhető szokásos terménymennyiség;
e) a szerződés teljesítését akadályozó, a termelő ellenőrzési körén kívül eső ok (pl. vis maior káresemény) vevő részére történő bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit.
Amennyiben a szerződést a felek már a betakarítás után kötik, értelemszerűen a termelés folyamatát érintő kérdésekről /fenti c)-e) pontok/ nyilatkozni nem kell.
A teljesítés helye és ideje
A teljesítéssel kapcsolatos részletszabályok tekintetében a Polgári Törvénykönyv meglehetősen megengedő, ezért számos kérdés szabályozását a felek között köttetett szerződésre hagyja. A teljesítés ideje – általánosságban, eltérő rendelkezés hiányában – a szerződő felek szabad megállapodásának kérdése, akár határnap, akár határidő tűzésével. Amennyiben nem határozható meg a teljesítés pontos ideje, akkor a kötelezett haladéktalanul köteles teljesíteni, de a jogosult időben történő értesítésének kötelezettsége mellett.
E szerződéstípus sajátos jellemzője, hogy az abból fakadó szolgáltatás jövőbeli, ezért a mezőgazdasági termelés bizonytalan. Emiatt megengedett, hogy a gazdálkodó idő előtt teljesítsen, előzetes értesítéstől függően. Vagyis a termelőnek a vevőt a teljesítés megkezdéséről – az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával – előzetesen kell értesítenie. E jogszabályi rendelkezés kettős következménnyel jár. Egyrészt a felelősség tekintetében részben kizárja a felróhatóság kérdésének felvetését. Másrészt, ha a tevékenység természete miatt az áru előállítása a szerződésben meghatározott teljesítési határidő előtt megtörtént, az eladó részben mentesül a tárolás kötelezettségei alól.
A teljesítés helye a kötelezett telephelye, vagy ennek hiányában székhelye, illetve természetes személy esetén annak lakóhelye, vagy tartózkodási helye. Több telephely esetén az esik számításba, amelyik a szerződéssel a legszorosabb kapcsolatban áll.
Amennyiben a teljesítés helye a szerződés megkötését követően megváltozik, a változásról a jogosultat a kötelezettnek kell értesítenie. A jogosultnak a változás következtében beálló költségváltozásai (pl. többlet utazási költség) a kötelezettet terhelik majd. A jogosult alapos igénye esetén a kötelezett a többletköltséget meg kell előlegezze.
A szolgáltatás minősége és a minőség vizsgálata
A szerződésben célszerű a minőséget meghatározni, amely történhet szabványra történő utalással vagy konkrét minőségi paraméterek megadásával. A szerződő felek különböző módon tudják lehetővé tenni, hogy a szerződés teljesítésével a jogosult valóban kielégíthesse szükségleteit. Példának okáért adhatnak részletes leírást, minőségi paramétereket állapíthatnak meg vagy mintára utalással rögzíthetik a minőségi követelményeket. E megengedő szabályokat azonban a Polgári Törvénykönyv bizonyos kötelezően alkalmazandó szabályokkal egészíti ki. Ha például a felek a szerződésükben ugyan megállapítják annak tárgyát, de a minőségét nem, akkor a teljesítéssel kapcsolatban alapvető követelmény, hogy a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a jogosult által a szerződéskötés előtt meghatározott (és a másik fél tudomására hozott) célokra, továbbá meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek, valamint rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a rendeltetésnek való megfeleléshez szükségesek. Ha a szolgáltatás egyébként hibátlan, de a kötelezett nem tesz eleget valamilyen járulékos kötelezettségének, (pl. tájékoztatással, csomagolással, címkézéssel kapcsolatban), akkor a szolgáltatás mégsem tekinthető jogi értelemben hibátlannak. Ha a felek fajta és mennyiség szerinti szolgáltatást kötöttek ki, de a minőséget tekintve nem állapodtak meg, akkor a forgalomban szokásos jó minőségű szolgáltatás felel meg a minőségi követelményeknek.
A szerződésben arról is szükséges lehet rendelkezni, hogy a kontroll vizsgálatok elvégzésére milyen eljárásban kerüljön sor. Érdemes tekintetbe venni, hogy a minőségi vita tárgyilagos rendezésének akadályai lehetnek azok a szerződéses kikötések, amelyek valamely szerződő félnek egyoldalú előnyöket biztosítanak. A jogosult az átvétel során késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás mennyisége és minősége megfelelő-e. A szolgáltatás mennyiségének és minőségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik. Az egyszerű ránézéssel ellenőrizhető sajátosságokat bizonyosan meg kell vizsgálni az átvételkor, de a laboratóriumi vizsgálatokat igénylő minőségvizsgálat történhet később is, de mégis a lehető legrövidebb időn belül. A jogosultat mindenképp terhelni fogják a vizsgálat késedelméből eredő bizonyítási nehézségek.
A minőségi viták rendezésének egyik módja: a választottbírósági eljárás
A teljesítési és minőségi vitákkal kapcsolatban természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Amennyiben a vita mégis elkerülhetetlen, javasolt, hogy a felek elsődlegesen békés (tárgyalásos) úton kíséreljék meg annak rendezését. A felek a szerződésben a jogvitát megelőzően kötelezettséget vállalhatnak az előzetes egyeztetésre. Ez utóbbi sikertelensége esetére a szerződésben kiköthető, hogy a felek alávetik magukat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság döntésének. 2013 tavasza óta működik az Állandó Választottbíróság. Hatáskörébe olyan jogviták eldöntése tartozik, amelyben legalább az egyik fél gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos, a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, a Választottbíróság hatáskörét választottbírósági szerződésben külön kikötötték (akár elektronikus üzenetváltás útján), ha a nyilatkozat a cégjegyzésre jogosult személytől vagy meghatalmazottjától származik. Ha a felek szeretnék a Választottbíróság útján rendezni a jogvitájukat, akkor az ezzel kapcsolatos bővebb információ a http://nak.hu/kamara/127-rolunk/valasztottbirosag/34-valasztottbirosag oldalon érhető el. A Választottbíróság eljárási szabályzata megtalálható az alábbi linken:
http://www.nak.hu/images/Kamara/Letoltheto/VB_ELJARASI_SZABALYZAT.pdf.
A szerződés teljesítését akadályozó, ellenőrzési körön kívül eső ok vevő részére történő bejelentése és igazolása
Mentesül a kárfelelősség alól a termelő, amikor a szerződés teljesíthetősége igazolhatóan rajta kívül álló ok miatt hiúsul meg. A felek közötti, az akadályközléssel kapcsolatos együttműködési rend, valamint az akadályközlési határidők kialakításának szempontjai (példálózó felsorolás):
• az akadályközlés a betakarítást megelőzően, de lehetőleg a káresemény után azonnal tényszerűen, és nagy pontossággal meg kell történjen;
• ebből a szempontból a tudomásszerzés megvalósul, ha a termelő alkalmazottja, vagy képviselője szerzett tudomást a káreseményről,
• javasolt, hogy az akadályközlés írásban történjen (habár az írásbeli forma nem előírás).
Különösen indokolt esetben az akadályközlés utólagos írásba foglalás mellett történhet szóban, SMS-en, vagy más elektronikus formában is. Ebben az esetben a lényeg az, hogy a bejelentés ténye adott esetben reprodukálható legyen. Célszerű, ha megjelölik a felek a kapcsolattartásra feljogosított személyek nevét és kölcsönös elérhetőségüket.
A termelő felelőssége a szerződés teljesítéséért a fentiek tekintetében akkor áll fenn, ha a káreseményt a betakarítás előtt nem jeleni be a szerződésben foglaltaknak megfelelően a vevőnek, vagy az ellenőrzési körén kívül elő ok miatti terméskiesést nem tudja megfelelően igazolni. Nagyon fontos vizsgálni a káresemény és az ellenőrzési körön kívül eső körülmények közötti okozati kapcsolat meglétét (pl. a káresemény a megjelölt területet érintette-e).
A szerződésben rendezni kell az akadály következtében előálló helyzet rendezési módjának tisztázásával kapcsolatos eljárást is. Törekedni kell a károknak a szerződő felek által történő kölcsönös, egyidejű és gyors felmérésére. A kárfelmérés sikeressége adott esetben alapul szolgálhat a jogvita peren kívüli rendezésére. Ebben az esetben is az írásbeliségre kell(-ene) törekedni, amelyet szükség szerint ki lehet egészíteni a helyszínen felvett fényképekkel. Annak érdekében, hogy a kárfelmérés szakmailag még megalapozottabb legyen, külső szakértő igénybevétele is célszerű lehet. Érdemes a szerződésben a szakértői költségek viselésének/előlegezésének módját előzetesen rendezni.
A saját termelésű mezőgazdasági áru értékesítésére irányuló szerződésnél az alábbiak bármelyike szerződésszegésnek minősül:
• késedelem: a megrendelő, termelő nem a szerződésben kikötött időben teljesíti az előírt kötelezettségeket,
• akadályközlési kötelezettség elmulasztása,
• hibás teljesítés: a megrendelő köteles bizonyítani (mennyiségi és minőségi kifogás esetén követendő eljárás rendjét a felek a szerződésben rögzítik és a szerződésszegés esetén ennek megfelelően járnak el),
• lehetetlenülés: a gazdálkodó vis maior miatt részben/egészben nem képes szolgáltatásra. Fő szabály szerint ilyenkor a hiányzó terményt mástól beszerezni nem köteles. A vis maior tényét a termelő a felvásárló felé azonnal bejelenteni és hatósági bizonyítvánnyal igazolni köteles. A hatósági bizonyítványt
* kérelemre (helyszíni ellenőrzés után) az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki;
* 15 napon belül a káresemény/bejelentés nyomán;
* ebben igazolja a kár helyét, mértékét, és azt, hogy a hozamcsökkenést mezőgazdasági káresemény okozta.
Ha a felek abban állapodtak meg, hogy a termelő a kieső terménymennyiséget az általa használt más mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági terménnyel pótolja, akkor a mezőgazdasági termelő akkor mentesül a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény szolgáltatásának kötelezettsége alól, ha a vis maiort az általa használt összes földterület vonatkozásában a fentiek szerinti módon bejelentette és igazolta.
Dr. Csegődi Tibor László
Szent István Egyetem, Gödöllő
