Sikeresen zárta a múlt évet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), számos, a gazdálkodást könnyítő intézkedés született a NAK kezdeményezésére - közölte a testület elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, létfontosságú lehet a közel jövőben az önkéntes összefogás.
Győrffy Balázs elmondta: A falugazdászok közreműködésével az egységes kérelmek benyújtása tavaly is gördülékenyen zajlott, több mint 120 ezer kérelmet adtak be (az elmúlt évekhez a hasonlóan a kérelmek mintegy háromnegyedét). Emellett az előzetes keresztellenőrzésben, és – a tavalyi évben először – az őszi adategyeztetésben is segítették a gazdálkodókat.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) kezdeményezésére az agrárkamara munkacsoportot hívott életre, hogy felszámolják azokat az adminisztratív problémákat, amelyek akadályozzák vagy késleltetik a gazdáknak járó kifizetéseket. Ennek is köszönhetően tavaly minden korábbinál nagyobb összeget, 254 milliárd forintot utalt át előlegként a Magyar Államkincstár a gazdáknak, szemben a 2015. évi 122 milliárddal, vagy a 2016-os 194 milliárddal – ismertette.
A NAK elnöke elmondta, hogy a saját kezdeményezésen túl több mint 100 jogszabályt véleményeztek, továbbá sokat maguk kezdeményeztek. Folyamatosan javaslatokat fogalmaztak meg azért, hogy az agráriummal kapcsolatos jogszabályok minél életszerűbbek legyenek, a gazdálkodók érvényesülését, érdekeit előmozdító előírásokat tartalmazzanak és kevesebb bürokratikus teendővel járjanak.
Az idei évtől a jogszabály-véleményezési és –alkotási folyamatba az eddiginél is intenzívebben vonják be a struktúrájában átalakított kamarai szakmai osztályokat, azok elnökeit – mondta Györffy Balázs.
Néhány példát kiragadva közölte, a NAK által javasolt, és az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott változtatás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összegét a tavalyi évre vonatkozóan 7631 forintra, 2018-ra 8255 forintra növelte (a jövőben pedig a minimálbér növekedésével arányosan emelkedik). A rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák. Fontos eredmény volt a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Ez bevezette a hektár alapú kedvezményes vízhasználatot, és tovább emelkedett a vízkészletjárulék-mentesség határa (amely az EU-ban így is a legmagasabb volt). Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében az évi 400000 köbmétert vagy hektáronként az évi 4000 köbmétert, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében felszín alatti vizet használók esetében az évi 400000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.
Kiemelten fontos az élelmiszeripar fejlesztése. Érdemi előrelépést jelent az elnök szerint, hogy – aktív közreműködésükkel – a Vidékfejlesztési Programban 200 milliárd forintot különített el a kormányzat az élelmiszerfeldolgozással foglalkozó a mikro- és kisvállalkozások részére. A gazdaságfejlesztési keretből (GINOP) pedig – szintén közbenjárásuknak is köszönhetően – az eredetileg tervezett több mint dupláját, 100 milliárd forintot biztosítottak a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásaira. Ráadásul – elfogadva szakmai érveiket – a támogatást egyedülálló módon nem kötötték az alkalmazotti létszám növeléséhez, illetve a kapcsolódó kamatok, konstrukciók kedvezőek lettek. Mind a VP-ben, mind a GINOP-ban folyamatban van a pályázatok elbírálása, így idén már tömegesen megkezdődhetnek a beruházások.
A választáson elért siker felhatalmazást és egyben felelősséget is jelent, mondta évnyitó beszédében Győrffy Balázs. A NAK célja, hogy megfeleljen tagjai elvárásainak.
Célunk, hogy a következő években a tagjaink adminisztrációhoz, bürokráciához kötődő problémáit megoldjuk. Megadjuk tagjainknak, hogy csak a termeléssel kelljen foglalkozniuk, ehhez a szükséges információt, szolgáltatásokat biztosítjuk. Ehhez azonban a kereteken is változtatni kell, több olyan területen is beavatkozásra van szükség, amiben a Kormányzat munkáját javaslatokkal segíthetjük
– tette hozzá a testület elnöke.
Győrffy Balázs szólt arról is, hogy az elkövetkező évek egyik nagy feladata lesz a termőföld magyar kézen tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges birtokszerkezet megteremtése. A NAK álláspontja szerint a jelenlegi elaprózott birtokstruktúra – versenyképesen – nem fenntartható. A gazdaságosabb termelés és az elöregedő gazdatársadalom kettőséből kifolyólag mindenképpen birtokkoncentráció és a gazdálkodók számának csökkenése várható az elkövetkező években.
Az elnök kitért az önkéntes összefogás, szövetkezés fontosságára is.
A gazdaságosabb termelés, az egyre erősödő verseny mellett nem minden mezőgazdasági termelő lesz képes a jövőben önállóan helytállni, az életben maradás záloga lesz, hogy önkéntesen összefogjanak, együttműködjenek. A szövetkezések, a termelői csoportok, a horizontális és vertikális integrációk megerősítése egyaránt fontos. Támogatni kell az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját. Föl kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. Az erre ösztönző szabályozási környezet megteremtésére a NAK egy tervezetet már előkészített
– közölte Győrffy Balázs.
