A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja csökkent, importja nőtt tavaly, így az ágazat külkereskedelmi aktívuma mérséklődött az előző évhez képest, miközben az agrárgazdaság cseraránya javult, és az exporton belül nőtt a magas feldolgozottságú termékek aránya - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) pénteken megjelent, az agrár-külkereskedelem tavalyi eredményeit elemző kiadványából.
A Központi Statisztikai Hivatal adatain alapuló elemzés szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 2,2 százalékkal 8685 millió euróra nőtt, behozatala 12,8 százalékkal emelkedett, 5816 millió eurót tett ki. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 2869 millió euró volt, 424,7 millió euróval kevesebb, mint 2017-ben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export volumenindexe 3 százalékkal csökkent, az importé 3,9 százalékkal nőtt 2018-ban. Az exportárindex 0,9 százalékkal, az importárindex 0,3 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 1,01, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány javult 2018-ban.
Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül esett, 2017-ben 8,8, 2018-ban 8,3 százalék volt. Az agrárimport aránya évek óta 6 százalék körül alakul, 2017-ben 6,0 százalékot, 2018-ban 5,9 százalékot ért el.
A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 14 exportértéke nőtt az előző évhez viszonyítva. Legjobban a dohány és termékei árucsoport árbevétele nőtt (+65 millió euró). Az ital, szesz, ecet exportja 49,4 millió lett több az előző évinél, főként az ásványvíz, ízesített alkoholmentes italok, valamint a borexport növekedése miatt. A legnagyobb visszaesés a gabonaféléknél volt: az exportérték 377,1 millió euróval (25 százalékkal) 1161,5 millió euróra csökkent a búza, a kukorica és az árpakivitel visszaesése miatt. Az olajos magvak exportja 71,9 millió euróval, a gyümölcsféléké 54,1 millió euróval maradt el a 2017. évitől.
Az AKI kiadványa szerint a 24-ből 16 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke nőtt, a legnagyobb mértékben az állati takarmányé, 53,6 millió euróval. A zöldség- és gyümölcskészítmények behozatala 28,9 millió euróval, az állati eredetű élelmiszer-készítményeké 27,7 millió euróval, a zöldségféléké 23,1 millió euróval lett több. Legnagyobb mértékben az élő állatok (-60,1 millió euró), valamint a cukor, cukorkaáruk (-32 millió euró) importja csökkent.
Az AKI kiemeli, hogy a magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált: az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 66 százalékát 10-10 árucsoport adta tavaly. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele a kukorica, a napraforgómagolaj, a búza, a sertéshús és a repce kivételével meghaladta az előző évi értéket. A kukorica exportvolumene csaknem 30 százalékkal esett, amit az exportár 13 százalékos emelkedése csak részben ellensúlyozott. Jelentősebb exportérték-növekedést a dohánytermékeknél (56,8 százalék) mértek.
A legnagyobb áresés a napraforgót érintette (-20,8 százalék), de mivel 37,7 százalékkal nőtt az exportvolumen, így a termék exportárbevétele 9,1 százalékkal emelkedett.
A kiadvány szerint a feldolgozatlan termékek 2010-2012 között az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2013-2017-ben ez az arány 31-33 százalékra esett, 2016-ban a 31 százalékos részesedés elsősorban a kukoricaexport visszaesésének tulajdonítható. A részesedés 2018-ban tovább csökkent, 29 százalékot tett ki.
Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakult, 2017-ben és 2018-ban viszont 32-33 százalék volt. A magas feldolgozottságú termékek részesedése (ami 2012-ig 31-32 százalékot tett ki) 2017-ben 34 százalék volt, tavaly pedig 38 százalékra nőtt. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll – olvasható a kiadványban.
