Agrárközélet

Elhunyt Schmidt János, a takarmányozástudomány kiemelkedő alakja

MTI

Életének 86. évében elhunyt Schmidt János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a hazai és nemzetközi takarmányozástudomány kiemelkedő tudósa, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának professor emeritusa - tudatta az MTA pénteken.

A tudóst csütörtökön érte a halál.

Schmidt János 1935-ben született a Győr-Moson-Sopron megyei Feketeerdőn. Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-ben szerzett kitüntetéses agrármérnöki oklevelet. Oktatói tevékenységét 1960-ban kezdte a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. Egyetemi tanárrá 1979-ben nevezték ki. Három cikluson át (1976-1985) a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja, majd két ciklusban (1985-1988 és 1996-1999) az egyetem tudományos rektorhelyettese volt. 14 éven át vezette a Kar Takarmányozástani Tanszékét – olvasható a megemlékezésben.

A kandidátusi fokozatot 1970-ben, a mezőgazdasági tudomány doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg. Az MTA 2001-ben levelező tagjává, 2007-ben pedig rendes tagjává választotta.

Vezetőként irányította azt a kutatócsoportot, amely kidolgozta az új hazai fehérjeértékelési rendszert. Új technológiát dolgozott ki munkatársaival a növényolajipar legnagyobb mennyiségben előforduló, környezetszennyező melléktermékének (szűrési maradék) energiakiegészítő takarmányként való felhasználására. Elfogadott szabadalmainak és know-howjainak száma 11.

A Codex Pabularis Hungaricus (Magyar Takarmánykódex) szerkesztőbizottságának elnöke volt majdnem tíz évig. Nyolc éven át tagja volt az Országos Állatvédelmi Tanácsnak. Az EAAP (European Association for Animal Production) Takarmányozási Szekciójának hazai tagja volt.

Négy ciklusban volt elnöke az MTA Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának. Ugyancsak négy cikluson át az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottságának elnöke. Öt éven át (1993-1997) volt tagja az OTKA Élőtudományi Szakkollégiumának, három évig (1990-1993) vezette elnökként a TMB Állattenyésztési és Állatorvosi Szakbizottságát. Az Ujhelyi Imre Állattenyésztési Doktori Iskolát öt évig vezette. Könyvei és tudományos dolgozatai az egyetemi oktatás és tudományos továbbképzés alapvető ismeretanyagát jelentik.

Tudományos munkásságának elismeréseként több alkalommal részesült kitüntetésben: 1982-ben Újhelyi-emlékéremmel, 1983-ban Wilhelm Kirchner-díjjal (Németország), 1998-ban Darányi Ignác-díjjal és Gábor Dénes-díjjal, 2014-ben Horn Artúr-díjjal ismerték el munkáját, 2001-ben Pro Urbe díjat kapott Mosonmagyaróvár városától.

Oktató- és tudományos munkáját 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.

Díszdoktorrá avatta a Veszprémi Egyetem (2004), a Debreceni Tudományegyetem (2008), valamint a Kaposvári Egyetem (2014).

„Halála nemcsak a takarmányozástudomány képviselőinek, hanem az egész hazai agrártársadalom számára pótolhatatlan veszteség” – olvasható Neményi Miklós akadémikus méltatásában.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Emlékmorzsák Farády Lászlóról: búcsú egy kivételes embertől

2025. március 24. 17:10

A megemlékezést március 23-án, vasárnap délelőtt tartották a Turisztikai Központban, ahol több tucatnyi résztvevő idézte fel közös emlékeit.

Géntechnológia: EU-megállapodás a küszöbön

2025. március 9. 08:10

Az Európai Unió egyre közelebb kerül ahhoz, hogy közös álláspontot alakítson ki az új növénynemesítési technológiák (NZT) szabályozásáról.

Különleges magyar megoldásokat díjaztak, amelyek versenyképesebbé tehetik a mezőgazdaságot

2025. február 18. 14:40

Kihirdették a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit. A pályázók az agráriumhoz köthető problémákra keresik a választ.

EU-s agrárpolitikai konfliktust okozhat a lengyel elnökség

2025. január 28. 16:10

Lengyelország az olcsó brazil hústól és cukortól félti az uniós gazdákat. További agrártémák a vetőmag-szabályozás és az állatszállítás.

Elkerülhető a baromfi-kannibalizmus? Hogyan?

2023. augusztus 27. 13:40

Az ártatlannak tűnő csipkedés, mészevés hamar átválthat kannibalizmusba, ha nem figyelünk a baromfiállományra. Megfelelő takarmányozással, a tartási körülmények javításával a probléma hatékonyan megelőzhető.

AM: a kaszálási korlátozások feloldását kéri hazánk Brüsszeltől

2022. július 11. 10:07

Az aszályhelyzet miatt az Agrárminisztérium az Európai Bizottsághoz fordul az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevők érdekében.

Munkavédelem: Milyen veszélyek leselkednek az állattenyésztésben dolgozókra?

2019. január 17. 11:05

Az állattenyésztésben dolgozó munkavállalókat ki kell oktatni minden rájuk leselkedő kockázatról, illetve az azok elleni védekezési módokról, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű alkalmazásáról, a munkaeszközök, gépek, kéziszerszámok helyes használatáról a kötelezően előírt munkavédelmi oktatások keretében.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.