Agrárközélet

Elképesztő csodát rejt a Jókai-kert

Agrárminisztérium

A hazai nemzeti parkok munkája messze túlmutat a természetmegőrzésen, a védett fajok és az élőhelyek megőrzésén, hiszen számtalan kulturális, épített örökséghez, régészethez és hagyományokhoz kapcsolódó feladat van, amit az állami természetvédelem lát el.

Mindezt Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára jelentette ki a Kadarka Kör által szervezett szüreti rendezvényen, pénteken, a Jókai-kertben. Az államtitkár beszédében emlékeztetett, 1973-ban jött létre Magyarország első nemzeti parkja, azóta pedig további 9 létesült.

Ezek a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, hiszen jelenleg több mint 700 ilyen létesítmény működik, amelyből 350-et – ezek között a Jókai-kertet is – nemzeti park igazgatóságok tartanak fenn, az évi látogatószám pedig meghaladta az 1,6 millió főt.

Ezen felül génmegőrzési feladatokat is ellátnak a nemzeti park igazgatóságok kollégái, mintegy 14 ezer őshonos magyar állat – szürke marha, magyar tarka, bivaly, őstulok, cikta, cigája, és racka juh – él Magyarországon.

Ezen állatok segítségével tartják karban a védett gyepeket hazánkban, amely munka nélkül ezek az állatok már kihaltak volna. A növényi génmegőrzésben is nagy szerepet vállal az állami természetvédelem, ennek része a Jókai-kertben fellelhető,

az országban egyedülálló, csaknem 900 szőlőtőkéből álló kadarka gyűjtemény.

Rácz András hozzátette, amikor Jókai Mór megvásárolta a sváb-hegyi szőlőskertet, megfogadta Herman Ottó szavait, azaz hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledni a természethez. A költő rekultiválta az egykor itt álló elhagyott kőbányát, őshonos gyümölcsfákat telepített, illetve egy kadarka ültetvényt hozott létre teraszos elrendezéssel.

Végrendeletében pedig úgy rendelkezett, hogy ezt a telket olyanokra hagyja, akik biztosítják ezen a helyen az örök madárcsicsergést. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztozva a területen, Jókai végakarata szerint kezelik a telket – fűzte hozzá az államtitkár.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Emlékmorzsák Farády Lászlóról: búcsú egy kivételes embertől

2025. március 24. 17:10

A megemlékezést március 23-án, vasárnap délelőtt tartották a Turisztikai Központban, ahol több tucatnyi résztvevő idézte fel közös emlékeit.

Géntechnológia: EU-megállapodás a küszöbön

2025. március 9. 08:10

Az Európai Unió egyre közelebb kerül ahhoz, hogy közös álláspontot alakítson ki az új növénynemesítési technológiák (NZT) szabályozásáról.

Különleges magyar megoldásokat díjaztak, amelyek versenyképesebbé tehetik a mezőgazdaságot

2025. február 18. 14:40

Kihirdették a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit. A pályázók az agráriumhoz köthető problémákra keresik a választ.

EU-s agrárpolitikai konfliktust okozhat a lengyel elnökség

2025. január 28. 16:10

Lengyelország az olcsó brazil hústól és cukortól félti az uniós gazdákat. További agrártémák a vetőmag-szabályozás és az állatszállítás.

Képzelt interjú Ritával és Csabival, a Budakeszi Vadaspark hiúzaival

2021. április 1. 06:36

Képzelt állati interjúnkban Ritát és Csabit, a Vadaspark lakóit kértük meg, hogy meséljenek hiúzos szokásaikról.

21 éves elmúlt a legidősebb fehér gólya Magyarországon

2024. július 13. 14:10

A fehér gólya viszonylag hosszú életű madárfaj. A legidősebb hazánkban költő példány 2003-ban kapott gyűrűt, és idén is vannak fiókái.

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Az árvaszúnyogok jelzik, milyen állapotban van a Balaton

2024. július 20. 10:10

Az árvaszúnyogok azokat a változásokat is érzékelik a Balatonban, amit a tudomány nem. A fajösszetételük átalakulása fontos nyom lehet.