A Tej Szakmaközi Szervezet És Terméktanács szerint a mára fenntarthatatlan nyerstej-árakat a növekvő költségekhez kell igazítani. Ha nem így történik, akkor több tejtermelő fennmaradása válik kétségessé.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábban is többször hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig vagy a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése. Ugyanis a hazai tejtermelők számára az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent, és a tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését.
Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot a munkaadóknak. Ezen kívül a magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell annak érdekében, hogy meg tudják tartani őket. Jelentős iparienergiaár- és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, munkaruházat stb.) számolnak be a tejtermelők. Mindezek miatt immár képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. A helyzetet még tovább rontották a nyári hőstressz miatti problémák (tejmennyiség-kiesés, beltartalom-csökkenés és az állategészségügyi költségnövekedés) is. A most termelésbe (fejésbe) állítandó üszők felnevelése is jóval több ráfordítást igényelt. Az ország egyes megyéiben a szélsőséges időjárás miatt a silókukorica termesztése, máshol a lucerna szenázs készítése vált lehetetlenné.
Egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan lojális munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz állatgondozási és fejési feladatokat. Egyes vállalkozások a béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudják megtartani a dolgozókat, így külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni, míg mások a robotizált fejésben gondolkoznak. A fejőrobotra történő átállás azonban olyan alapvető technológiai változtatásokat is kíván, amelyeket csak egy zöldmezős beruházásnál vagy a telep nagyobb átépítésekor gazdaságos megtenni. A helyzet olyan súlyos, hogy előbb-utóbb több tejtermelő kénytelen lesz termelési tevékenységét feladni.
A nyerstej-ár mintegy 30 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej-ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt nem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Piaci elemzések azt mutatják, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége évente akár 10 Ft-tal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként. Az üzemi eredményekből azt lehet kiolvasni, hogy 2018-ban és 2019-ben is folyamatosan romlott a tejtermelők helyzete. A magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A nagyfokú specializáció következtében a hazai tejhozam meghaladja az EU-28 átlagát. Az intenzív tejtermelés koncentrált üzemekben, magas szakmai színvonal mellett folyik, kiváló alapokat teremtve a minőségi tejtermeléshez.
A tejtermelők nyerstejet szeretnének termelni, és hosszú távon ki akarják szolgálni a feldolgozókat, így közvetve a lakosságot is. A hazai tejtermelők életben tartásához – további fejlesztéséhez és a hatékonyság növeléséhez – a mára már fenntarthatatlan nyerstej-árakat a növekvő költségekhez kell igazítani.
