Agrárközélet
Agrárközélet

EU-s számmisztika: reálértéken akár 15 százalék is lehet az agrártámogatások kurtítása

EU-s számmisztika: reálértéken akár 15 százalék is lehet az agrártámogatások kurtítása

BRUXINFO

Az uniós tagállamok közel kétharmada nem ért egyet azzal a bizottsági javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalanul nagy mértékben megnyirbálná a regionális- és a közös agrárpolitika költségvetését.

A kifizetések jogállami feltételekhez való kötésével szemben három visegrádi ország, köztük Magyarország hangoztatott komoly fenntartásokat a következő többéves keretköltségvetés tervezetéről tartott első miniszteri vitán – írja a Bruxinfo.

Tizenkét nappal az Európai Bizottság javaslatának bemutatása után a tagállamok képviselői az általános ügyek tanácsának hétfői nyilvános vitáján első ízben fejtették ki véleményüket a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tervezetéről.

Számszerűen a legtöbb kritika a kohéziós (és valamelyest kisebb mértékben a közös agrárpolitikai) büdzsé csökkentésére vonatkozó javaslattal szemben fogalmazódott meg a két és fél órás vitán, amelynek során mind a 28 tagállam reagált a nagy tervre. Közülük 16-17 tagállam Európa-ügyi minisztere jelezte, hogy nem ért egyet a vágással és különösen annak – többségük szerint – aránytalanul nagy mértékével.

A Bizottság a kohéziós forrásokat névértéken 7, a közös agrárpolitika forrásait pedig 5 százalékkal kurtítaná meg 2020 után részben így ellensúlyozva a brit kilépés miatt a költségvetésen keletkező „lyukat”, amit Brüsszel éves szinten nettó 12-13 milliárd euróra becsül.

Több tagország képviselője is ugyanakkor arra mutatott rá, hogy valós értéken jóval nagyobb, 10-15 százalék közötti vágásról van szó. Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter – aki elsőként szólalt fel a vitán – reálértéken 10-15 százalékos forráselvonásról beszélt, hozzátéve, hogy egyes országok esetében akár a 30 százalékot is elérheti a vágás. „Komoly kételyeink vannak aziránt, hogy ez (a javaslat) jó tárgyalási alap” – tette hozzá a lengyel miniszter, hozzátéve, hogy Varsó „nem fogadja el a forradalmi csökkentéseket, különösen nem a közös agrárpolitikát, a KAP-ot illetően.

Szlovák kollégája, Ivan Korcok úgy vélte, hogy a kohéziót és a mezőgazdaságot illetően „nem arányosak a csökkentések, a regionális politikánál egyenesen túlzott mértékűnek nevezte ezeket, aggodalmának adva hangot, hogy a legkevésbé fejlett régiók lesznek a vesztesei a reformnak.

A cseh EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási büdzsét érintő megtakarítások valós értéken 15 százalékot tesznek ki, és ha az infláció mellett a nemzeti összjövedelem változását is figyelembe veszik, akkor 20 százalékos is lehet a kurtítás. Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás.

Még ennél is radikálisabb csökkentést vizionált a litván miniszter, aki közölte, egyes számítások szerint akár 45 százalékkal is zsugorodhat a kohéziós politikára fordítandó összeg.

A közös agrárpolitikai és a kohéziós támogatások drasztikus megnyirbálásáról beszélt Várhelyi Olivér, hazánk állandó EU-képviselője (nagykövete), aki szerint éppen hogy erősíteni, és nem pedig csökkenteni kellene a politikát. Helytelen megközelítésnek tartotta, hogy az új és a régi prioritások között kell dönteni, ezért szerinte az új politikai prioritásokra új pénzek kellenek, amit Magyarország akár a GNI 1,2 százalékáig növelve a befizetését, kész lenne megfinanszírozni.

Összességében 16-17 ország kifogásolta a kohéziós és/vagy a közös agrárpolitikai büdzsé megkurtítására vonatkozó szándékot. Ezek: Lengyelország, Észtország, Portugália, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Görögország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Málta, Magyarország, Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország (Bulgária soros elnökként nem szólt hozzá, de alighanem ugyanebbe a táborba tartozik).

Günther Oettinger, költségvetési biztos azzal válaszolt a kritikákra, hogy a két nagy hagyományos politikán megkerülhetetlen a megtakarítás. Szerinte a 7 százaléknál alacsonyabb csökkentés komolytalan lenne, de az ennél nagyobb már ártana. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági, szociális és területi kohézióra a Bizottság által 2021 és 2027 között folyó árakon és pénzügyi kötelezettségvállalás formájában javasolt 373 milliárd euró nominálértéken éppen megegyezik a 2014 és 2020 közötti kohéziós kiadási szinttel, azzal a különbséggel, hogy eggyel kevesebb ország között oszlik majd meg.

Több küldöttség is nehezményezte, hogy a Bizottság többéves keretköltségvetésről szóló javaslata nem elég átlátható és nem lehet érdemben összevetni a 2014 és 2020 közötti periódus költésével. Ezért arra sürgették a Bizottságot, hogy a következő hetekben összehasonlítható számsorokkal álljon elő.

Többen azt is kifejtették, hogy az összképhez meg kell várni a különböző ágazatok szabályozására vonatkozó javaslatokat, amelyeket május 29. és június közepe között zsinórban fog publikálni a testület.

A kohéziós országok többsége fontosnak nevezte, hogy a jövőben is az egy főre jutó GDP nagysága legyen a meghatározó szempont a kohéziós források tagállamok közötti elosztásánál. A magyar nagykövet egyenesen az egyetlen releváns elosztási kritériumnak nevezte az egy főre jutó GDP-t (ezt a jelenlegi képletben 86 százalékban veszik figyelembe, de Oettinger szerint 2020 után is legalább 80 százalék erejéig, miközben más szempontokat is figyelembe vesznek majd, mint az éghajlatváltozást vagy a migrációt).

Németország és Franciaország miniszterei megerősítették, hogy készek többet befizetni a közös büdzsébe. Michael Roth, német EU-ügyi államtitkár szerint a német hozzájárulás aránya a brit kilépés után a jelenlegi 21 százalékról 24-25 százalékra nőhet. Sokatmondóan hozzátette, hogy a német engedékenység nagy mértékben függ majd a pénzköltség szabályaitól.

Hat uniós tagállam – köztük öt nettó befizető – félreérthetetlenül jelezte, hogy ellenzik az uniós büdzsé – és ami ezzel jár – a befizetések növelését. A finn, a dán, a holland, a svéd, az osztrák és némi meglepetésre a ciprusi miniszter is közölte, hogy kisebb EU-nak kisebb büdzsé dukál. Többen közülük – a svédek és a finnek például – leszögezték, hogy a kiadási plafon (főösszeg) nem mehet a GNI 1 százaléka fölé.

Az uniós kifizetések Bizottság által javasolt jogállami kritériumok betartásától való függővé tételét nyolc delegáció – a holland, a görög, a francia, a finn, az olasz, a svéd, a belga és valamelyest általánosabban a német – határozottan üdvözölte, míg határozott fenntartásokat csak három küldöttség, a magyar, a lengyel és a cseh jelzett. Olaszország is felhívta a figyelmet bizonyos nehézségekre.

A magyar nagykövet figyelmeztetett, hogy óvatosnak kell lenni a jogállamisági kritérium bevezetésével és úgy vélekedett, hogy „súlyos aggályok merülnek fel a javaslat jogalapját illetően”. Emellett problémának nevezte arányosság szempontjából is a javaslatot és a Bizottság által javasolt „rendkívül tág kritériumokat”.

Érdekesség, hogy az olasz képviselő miközben üdvözölte a jogállami féket, az erre vonatkozó rendelettervezet jogalapját kétségesnek nevezte.

Lengyel kollégája elmondta, hogy országa kész az uniós források ellenőrzésének alávetni magát, de a javaslatban leírt procedúra szerinte a Bizottság részéről a hatalom megragadásával érne fel, és a testület a végrehajtási szabályokon keresztül gyakorlatilag az Európai Bíróság szerepét venné át.

Cseh részről megértik a jogállami szempont érvényesítését, de hangsúlyozzák, hogy erre megvannak a megfelelő mechanizmusok az EU-szerződésben. A Bizottság által javasolt fordított minősített többségi döntéshozatal a cseh államtitkár szerint nem megfelelő és intézményi aránytalansághoz vezet.

Az Agrofórum előfizetői nyereményjáték 2018 nyertesei

Közjegyző jelenlétében kisorsoltuk az idei előfizetői nyereményjáték nyerteseit.

Élelmiszerbiztonsági kompetenciaközponttá válik a Debreceni Egyetem

Egy sertés, vagy más haszonállat teljes útjának követése az eljárással kevesebb mint egy dollárba kerül, ami töredéke a ma elterjedt megoldások költségének.

Már a fejést is robotok végzik Kocson

A most átadott tehénistálló Közép-Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, a svéd DeLaval cég technológiájának felhasználásával hozták létre.

Több milliárd eurónyi kárt okoznak a poloskák világszerte

Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, többek között az almát, a körtét és a szőlőt is.

Okosfalvak: így tennék élhetőbbé a magyar vidéket (1. rész)

Szélessávú internet, digitális megoldások, tudatos vidéképítés az Európai Unió célja a magyar kistelepüléseken is.

2018. október 11. 08:28

Versenyképtelenné válna a brit agrárexport szabadkereskedelmi megállapodás nélkül

Az Európai Unió piacára irányuló brit agrárexport nagy része versenyképtelenné válna, ha a brit EU-tagság megszűnéséig Londonnak nem sikerül szabadkereskedelmi egyezményt kötnie az unióval.

2018. február 19. 09:48

Támogatnák a kivi- és a fügetermesztést

A tervek szerint már a 2019-re vonatkozó támogatáskérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a gazdálkodók a kivi- és a fügetermesztésre.

2018. október 15. 05:17

Újra igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás a hónap közepétől

Újra igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás február 15-től - közölte a szaktárca hétfőn.

2018. február 5. 16:00