„Hazánk természetvédelmi szempontból legértékesebb területei a gyepes területek. A hazai mezőgazdasági területek csupán 15%-a, mintegy 800 ezer hektár gyepterület. Az elmúlt évszázadok gyepfeltörései és beépítései ellenére fennmaradt gyepek rendkívül változatos, természetvédelmi, gazdasági szempontból fontos élőhelyek. A hazai gyepek 60%-a Natura 2000 hálózatba tartozik, nem véletlenül, hiszen a tradicionális gazdasági hasznosításuk kedvezett a Kárpát-medence természetes és jellegzetes élővilágának. A gyepterületek fennmaradása a területhasználat különféle módjainak együttes cselekvését igényli.” (tuzok.hu)
A gyepgazdálkodás hiánya, a nem megfelelő gyepgazdálkodás egyaránt veszélyeztetik a gyepek értékes élővilágát. Több, az elmúlt években publikált tanulmány is leírja (Európa-szerte) a mezőgazdasághoz kötődő repülő rovarok eltűnését; ebből következve a vidéki területek madárvilága átlagosan egyharmadával csökkent az elmúlt 15 évben. A gyepek élővilágához, sokszínűségéhez nem tett hozzá a SAPS sem, mivel ebben a gazdálkodók a megművelt terület kiterjedése alapján kapnak támogatást. Ha csak magyar viszonylatban vizsgáljuk ezt, visszagondolhatunk, hogy a 2004-es EU-s csatlakozásunk utáni pár évben mennyi mezsgye, árokpart került elszántásra, parlagokat vontak művelésbe. A hatékonyság mellett azonban egyre fontosabb a természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembevétele is. Ez volt a kiindulási alapja az Európai szintű Natura 2000 hálózat létrehozásának.
A NATURA 2000 hálózat:
A Natura 2000 hálózat egy összefüggő rendszer, amely az uniós tagországok védett és legveszélyeztetettebb természeti területeit foglalja magában. A hálózat igen nagy területet lefed: Európa szárazföldi területeinek 18, míg tengeri területeinek 6%-át. Fontos azonban, hogy ezek nem rezervátum mintájára működnek, azaz nem cél a teljes emberi tevékenység kizárása, sőt: itt épp az a cél, hogy természetkímélő, ám gazdasági szempontból is életképes területhasználat valósuljon meg. Ennek a megvalósulását az Unió és a tagállamok ösztönzőkkel, támogatásokkal segítik. A hálózat jogi alapját az EU Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelvei fektetik le, melyekre alapozva hozták létre a nemzeti szintű jogszabályokat.
Magyarország területének összesen 21,4%-a tartozik a Natura 2000 hálózatba (Forrás: Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója- Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületen c. kiadvány)
A Natura 2000 gyepterületek:
A Natura 2000 szabályozások közül a gyepterületekre vonatkozóan a 269/2007. (X. 18.) (a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) Kormányrendeletnek van kiemelt szerepe. Ez a jogszabály írja elő, hogyan kell gazdálkodni ezeken a gyepterületeken. Az itt gazdálkodók pedig kompenzációs kifizetésben részesülnek, azonban fontos tudni, hogy akik nem veszik igénybe ezt a kompenzációt, azoknak is kötelező betartani a Natura 2000 gyepterületek használatára vonatkozó szabályokat.
A földhasználat általános szabályai a Natura 2000 gyepeken:
- A gyepterületeket legeltetéssel vagy kaszálással kell hasznosítani. (Szárzúzással a kaszálást kiváltani tilos!)
- A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos! (Ide tartozik a fogasolás és a túllegeltetés tiltása)
- Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges.
- A területen lévő nád irtásához hatósági engedély szükséges.
- Az inváziós növényfajok irtása kötelező, elsősorban mechanikai módszerekkel vagy speciális növényvédő szer kijuttatással. (Ezen kívül tilos növényvédő szert kijuttatni ezeken a gyepterületeken!)
- A belvíz elvezetése és a gyep öntözése tilos.
A legeltetés szabályai Natura 2000 gyepterületeken:
- Ezeken a gyepeken csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.
- A terület túllegeltetése tilos!
- Műtrágya, trágya kiszórása (a legelő állatok elhullajtott ürülékén kívül) tilos!
- Natura 2000 területeken a téli időszakban (ebben a rendeletben: október 31. – és április 23. között) a legeltetés a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.
Fotó: mme.hu
A kaszáláshoz kapcsolódó előírások:
- A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át, kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni (minimum 6 méteres sávokban).
- A kaszálás helyes technikája: belülről kifelé haladva (nem beszorítva a menekülő állatokat).
- Vadriasztó lánc használata kötelező!
- Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos!
- A kaszálás tervezett időpontját a munka megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságához.
- A gyepterületen a szálastakarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos!
(Forrás: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója” című kiadványa)
Kiemelt kép forrása: mme.hu
