A mezőgazdaság teljesítményét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása. Ennek feltétele a humánerőforrás képzése, a méretgazdaságosság optimalizálása, a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése. A tét nem csekély, hiszen az elmúlt 10 évben jelentősen lemaradtunk ezen a téren az EU átlaghoz képest.
Az országok gazdasági teljesítményét jelentősen meghatározza az alkalmazott technológia szintje, mivel a kibocsátást a tőke és a munka növekedése mellett nagyban meghatározza a rendelkezésre álló termelési tényezők felhasználásának hatékonysága. Ez az ún. teljes faktorproduktivitás (TFP), ami a technológiai fejlődés, a humántőke képzettségi szintje, a növekvő hatékonyság és a méretgazdaságosság együttes hatását
jelzi.
„Az EU agrárszektorában 2005 és 2015 között a TFP átlagosan 0,8%-kal nőtt évente, míg Magyarországon ennek durván a felével, körülbelül 0,4%-kal. Ehhez képest a balti államok és Románia mezőgazdasága 2-4%-os éves növekedést produkált. Jól látható tehát, hogy van még hova fejlődni” – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője az agrárszakemberek számára rendezett Agrár Klub szakmai rendezvényén.
A mezőgazdaságban a termelékenység növelésének lehetőségei a technológiai haladásban, a növekvő technikai hatékonyságban és a méretgazdaságosság optimalizálásában rejlenek. „Az új technológiák elterjedése viszonylag lassú folyamat, hiszen a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt idő kell az alkalmazkodásra és a technológia alkalmazásának elsajátítására, ráadásul ez a különböző iparágakban igen eltérő ütemben történik. A gyorsabban fejlődő ágazatok – mint például a gépgyártás – hamarabb bevezetik a technikai-technológiai újításokat, így erőteljesebben járulnak hozzá a kibocsátás növeléséhez.
Ezzel szemben a mezőgazdaságban viszonylag lassan megy végbe a megújulás folyamata. Ennek oka több dologban keresendő. Egyrészt a technológia fejlesztése kutatásigényes feladat, megköveteli a K+F ráfordítások növelését. Másrészt az új technológiák alkalmazásához nem elegendő a hagyományok alapján történő gazdálkodás, hanem megfelelő szakértelem is kell hozzá, azonban az EU-ban a gazdáknak mindössze 20-40%-a hajlandó tréningekre költeni” – hívta fel a figyelmet dr. Popp József, a Debreceni Egyetem professzora.
(Agrofórum Online – K&H Agrár Klub)
