A felmelegedő időjárásnak köszönhetően a talaj a legtöbb helyen elnyelte a vizet, így megkezdődhetnek a tavaszi munkálatok – írta a Magyar Idők. A repce esetében a vetés kevesebb mint 10 százaléka fagyott ki, míg a legfrissebb jelentés alapján a búzatáblákban nem tett nagy kárt a rendkívül hideg tél.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: a gazdák többsége gőzerővel készül a tavaszi vetésre. Ott, ahol nem esik az eső, elindulhatott a talaj előkészítése, a következő napokban pedig a tavaszi vetés is megkezdődhet. Elsőként a mák és a cukorrépa kerülhet a földbe. A legnagyobb területen termesztett növényünk, a kukorica vetését április elején kezdik meg a gazdák, miután a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 12 fokot.
A korábbi években megszokott vetésszerkezetben Vancsura József szerint idén sem várható nagyobb változás, így kukoricát nagyjából egymillió hektáron vetnek majd a termelők. Bár két évvel korábban – főként az európai uniós támogatás hatására – alaposan megugrott a szója vetésterülete, a gyenge terméseredmények miatt tavaly már csökkent a gazdák lelkesedése. Vancsura József szerint még nem lehet tudni, hogy idén végül mekkora területen vetnek majd fehérjenövényt a gazdák.
– A szándék meglenne a gazdák részéről, hogy növeljék a vetésterületet, ugyanakkor nem minden régió alkalmas a szójatermesztésre, ráadásul a jó terméshozam érdekében a korábban megszokott vetésforgót is át kell alakítani – emelte ki.
Őszi búzából kevesebb mint egymillió hektárnyit vetettek a gazdák, az őszi káposztarepce pedig 250 ezer hektáron került a földbe. A vetések állapotáról a szakember elmondta: a repce esetében a vetés kevesebb mint 10 százaléka fagyott ki, míg a legfrissebb jelentés alapján a búzatáblákban nem tett nagy kárt a rendkívül hideg tél. Az őszi kalászosok fejlődését jelzi, hogy a lefagyott levelek helyén új hajtások jelennek meg.
(Magyar Idők)
