Május harmadik dekádjában megérkezett a várva-várt csapadék, melynek hatására a talaj felső rétegében lévő gyommagok csirázásnak indultak, többek között a parlagfű is. Szakirodalmi adatok szerint, április hónap a parlagfű csírázásának, kelésének a „csúcs” időszaka, de ezt követően is jól csírázik. Az idén április száraz és hűvös volt ezért, a parlagfű tömeges csírázása csak a csapadék megérkezését követően kezdődött.
Parlagfű helyzetkép a szántóföldeken:
A kapás kultúrákban a május végi esők következtében tömeges gyomkelés volt megfigyelhető, ekkorra a termelők a gyomirtást jelentős területen már elvégezték, és ekkor még sem a kukorica, sem a napraforgó nem rendelkezett jelentős gyomelnyomó képességgel. A kalászos gabonákat illetően az aszályos alföldi régiókban és a gyengébb termőtalajokon, ritkábbak és alacsonyabbak az idén az állományok, minek következtében a gyomelnyomó képességük is gyengébb. Mindez elősegítette a parlagfű kelését az őszi gabonákban ezért, sok helyen megtalálható az állományokban megbújva a parlagfű, amely majd a tarlón válik láthatóvá. Sajnos a csapadékos szeles idő nem könnyítette meg a gazdák helyzetét, a gyomirtások újbóli elvégzését illetően, ezért csúsztak a kezelések, ami csökkentette a hatékonyságot. A kapás kultúrák esetében május végén a gazdák elvégezték a sorközművelést, ami javított a helyzeten, de a sorokban illetve a táblaszegélyekben, mezsgyékben ott maradt a parlagfű. Az idén is problémát fog jelenteni a dűlőutak szélén megtalálható parlagfű, amely továbbra is a „senki földje”, eddig legalábbis jellemzően nem történt azokon védekezés.
Parlagfű a napraforgó sorokban. Fotó: Nagy László
Parlagfű helyzetkép a nem művelt, nem mezőgazdasági területeken:
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is megfigyelhető a május végi esők hatására tömegesen kelő parlagfű. Ahol már megtörténtek az első védekezések, ott egyszerűbb a helyzet mivel, a nemrég kelt növények akár gyomirtó szerrel akár egy jól elvégzett kaszálással jól irthatóak. Azokon a területeken, ahol még az idén nem védekeztek, rosszabb a helyzet, mivel a fejlett parlagfű „árnyékában” lévő nemrég kelt növények, gyomirtó szerrel már nem érhetőek el, illetve csak kedvezőbb pozícióba kerülnek a fejlettebb, konkurens növények kaszálását követően.
Útszéleken kelő parlagfű. Fotó: Nagy László
Jelenleg a védekezések terén az utolsó előtti pillanatban vagyunk, mivel a Nyugat- és a Dél-Magyarországon már generatív fázisban lévő parlagfüvek is megtalálhatóak.
Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű növényeket, illetve meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelését.
Kiskertben, ágyásokban továbbra is a leghatékonyabb védekezés a gyomlálás, kapálás itt célszerű továbbra is a saraboló kapát használni, amely a talajfelszín alatt sekélyen haladva vágja el a gyomok gyökerét. A csapadék hatására a fűfélék is szárba indultak minek hatására jelentősen megnőtt a gyomelnyomó képességük, amit a többszöri nyírással, kaszálással illetve tápanyag utánpótlással tovább javíthatunk.
A közterületen továbbra is a kaszálás a fő védekezési mód, melynek a hatékonysága a megfelelő végzésétől nagyban függ.
A legfontosabb teendő, hogy időben észleljük a kelő parlagfű növényeket és a leghatékonyabb védekezési módot válasszuk ki.
