Az elmúlt időszakban a takarmánypiacról kivonták az állati eredetű takarmány-alapanyagokat. A világon a fehérjetakarmány-szükségletet elsősorban a szójababból elégítik ki. A nemzetközi kereskedelemben felkínált szójadarának ma már több mint 81%-át GMO-szójából állítják elő, és ez az arány folyamatosan nő. Hazánk az EU-hoz hasonlóan jelenleg takarmányfehérje behozatalra szorul, éves szinten átlagosan 600 ezer tonna szójadarát importálunk (Észak- és Dél-Amerikából). A hazai takarmányipar kénytelen GM-szójadarát használni, mely tényt a rendeleti előírásoknak megfelelően jelölik is a takarmányokon. Pillanatnyilag a takarmánykeverékek több mint 90%-a GMO-s szójadara.

Hazánkban 2008 óta moratórium tiltja a GM-növények szabadföldi termesztését. 2015 májusa óta az Európai Unió Tanácsa elfogadta azokat az új szabályokat, mely szerint nemzeti hatáskörbe került a genetikailag módosított növények köztermesztésének tiltása .

A magyar álláspont szerint a GMO-szója fogyasztása azért is kerülendő, mert a GMO-szójából készült élelmiszerek tartós fogyasztásának hosszú távú hatásai még nem ismertek.

Jelenlegi GMO-mentes státuszunk előnyt jelenthet például a nemzetközi kereskedelemben. A GM-mentes szója iránti globális kereslet növekvő tendenciát mutat. GMO-mentességgel kifejezetten kedvezőbb exportlehetőségekhez juthatunk, de a GMO-s szója import csökkentése is cél.

Mindezek hatására a hazai szójatermesztés reflektorfénybe került, ami a hazai szójatermesztés felkarolását eredményezte.

Agrotechnika és termesztéstechnológia

A szója előveteményének megválasztásánál figyelembe kell venni nagy vízigényét és vízfelhasználását. Kerülendő a napraforgó és repce elővetemény a hasonló gombabetegségek (fehérpenészes szárrothadás – Sclerotinia sclerotiorum) fertőzési veszélyének elkerülése érdekében.

Azokon a táblákon, ahol az elővetemény imidazolinon (IMISUN) -ellenálló napraforgó fajta volt, nem ajánlott szójában imazamox hatóanyagú készítmény használata, mert hatástalan lesz az árvakelésű napraforgó ellen. Amennyiben azonban imazamox+bentazon kerül alkalmazásra, a napraforgó árvakelés 2, max. 4 leveles fenológiai állapotában irthatók.

A jövőben termesztés biztonsága érdekében törekedni kell arra, hogy ha nem párás mikrokörnyezetbe kerül, akkor öntözött körülményeket kell biztosítani termesztéséhez.

Vegyszeres gyomirtás

A szója tág térállású növény, valamint viszonylag vontatott kelésű, lassú kezdeti fejlődésű kultúra, a vegetációs idejének első 6-8 hetes periódusában gyomelnyomó képessége még nem megfelelő. A szója tenyészideje hosszú, így gyomirtásához a hosszabb hatástartamú gyomirtó szerek választása szükséges. Gyomosodás szempontjából hosszú kitettsége miatt nagyon fontos a preemergens kezelés alkalmazása. Elhagyásával csak állománykezeléssel biztonságosan nem oldható meg a szója gyomirtása. Pl. ha a posztemergens kezelés tervezett idején esős vagy szeles az idő, ami miatt a kezeléssel várni kell, a kezelés megkésésével a gyomok „kinőnek” a posztemergens kezelés alól”, így a gyomok regenerálódnak és a tábla elgyomosodik. Hosszú tenyészideje miatt, termésbiztonsága érdekében a szójatermesztőknek a preemergens+posztemergens kezelésre érdemes berendezkedni.

Preemergens kezelések

Preemergensen a magról kelő egyszikűirtó (S-metolaklór, pendimetalin, dinetenamid-P, pendimetalin+pedimetenamid-P) és a magról kelő kétszikű irtó (flumioxazin, klomazon, linuron, metribuzin) készítmények kombinációban való alkalmazása indokolt. (2017. június 3.-dikával a linuront tartalmazó herbicidek engedélyei visszavonásra kerültek és a termelőknél lévő készletek 2018. június 3-ig voltak felhasználhatóak.) A dinetenamid-P 1,5% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon nem alkalmazható. A metribuzin hatóanyagú készítmény alkalmazásakor -– tekintettel az egyes fajták érzékenységére – a fajtafenntartóval egyeztetni szükséges.

A kombinációk összeállításánál törekedni kell arra, hogy a kevésbé szelektív kétszikűirtó készítmény (pl. flumioxazin) mellé egy szelektívebb egyszikűirtó készítményt válasszunk (pl. S-metolaklór). A preemergens készítmények a nehezen irtható magról kelő kétszikűek korábban kelt példányai ellen is fajoktól függően rendelkeznek rövidebb-hosszabb tartamhatással. Kelés idején érkező intenzív csapadék a flumioxazin hatóanyag felverődését okozhatja a kultúrnövényre, ami erős fitotoxikus tüneteket, olykor tőpusztulást is okozhat (amikor a táblán megáll a víz). Az előbbi fitotoxikus tünetek később a szójában rejtett, látens károkat idézhetnek elő.

A hosszú tenyészidő miatt szükség van a preemergens kezelés után állománykezelés alkalmazására is, különösen akkor indokolt, ha a preemergens kezelések „gyengeségeit”, ki kell egészíteni (nehezen irtható kétszikűek vannak a területen), vagy ha kevés a bemosó csapadék a preemergens kezelések után 2 héten belül.

Korai posztemergens kezelések

Az imazamox hatóanyagú készítményt a szójában korai posztemergensen kell kipermetezni a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelésekor, azok 1-3, illetve 2-4 valódi leveles állapotában. Az utóvetemény korlátozásra tekintettel kell lenni.

Posztemergens kezelések

Posztemergensen a bentazon, tifenszulfuron-metil, bentazon+imazamox alkalmazható.

Szójában a bentazon kezelést a kultúrnövény 8-12 cm-es fejlettségénél kell elvégezni, a bentazon+imazamox kezelést a kultúrnövény 2-8 leveles állapotában. A gyomirtó hatás fokozásához a készítményhez metiloleát+metilpalmitát hatóanyagú adalékanyag hozzáadása szükséges. Vetéskorlátozás hasonló a borsónál leírtak szerint!

A tifenszulfuron-metil kezelést szója az első hármasan összetett valódi levelének megjelenésétől a kultúrnövény 10-15 cm-es fejlettségéig kell elvégezni. A készítmény hatékony selyemmályva, ürömlevelű parlagfű, csattanó maszlag, napraforgó árvakelés (imidazolinon-ellenálló is) szerbtövis fajok ellen. A szer esetenként enyhe növekedésbeli depressziót, levélsárgulást okozhat, de ezeket a tüneteket a szója maradéktalanul kinövi. A gyomirtó hatás fokozására a készítményhez nedvesítőszer hozzáadása szükséges (Trend 90).

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változat Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatai (2017. E70 90. old) című írása alapján.