Magyarországon is érvényes, fontos következtetések vonhatók le abból a tényből, hogy még az igen fejlett agráriummal büszkélkedő Németországban is a gazdaságoknak csupán 9%-a használ mesterséges intelligenciát. Ennek legfőbb okai a magas beruházási költségek, de a gazdák a nagyobb bürokrácia miatt is aggódnak.

Túl magasak a digitális technológiával járó költségek

500 gazdálkodót kérdeztek meg, az eredmények pedig egyértelműek: már alig hajlandóak beruházni a digitális technológiákba és alkalmazásokba. Míg a válaszadók 70%-a már 2023 előtt is vásárolt digitális technológiát, addig 2023-ra ez az arány mindössze 46%-ra csökkent. Jelenleg a mezőgazdasági termelőknek mindössze 19%-a tervez befektetni a digitális technológiákba, ami kevesebb mint fele az előző évi aránynak. 2025-ben is hasonló helyzet várható, ugyanis a válaszadók 19%-a tervez jövőre ilyen típusú beruházást.

A megkérdezettek jelentős része a döntése okaként a magas beruházási költségeket nevezte meg. Ezeket a válaszadók 75%-a tartja a mezőgazdasági digitalizáció akadályának. Sok gazdálkodó a bürokrácia fokozódása miatt is aggódik. A válaszadók 61%-a említette ezt a választ. Továbbá 59% a szabványosítás hiányát említette, 52% pedig azért nem választja a digitális technológiákat, mert a tervezett politikai intézkedésekben ezek egyelőre nem kapnak helyet. Összességében a válaszadók igen gyenge osztályzatot adtak a mezőgazdaság digitalizálására irányuló politikának.

A gazdák nagy lehetőséget látnak a digitalizációban

Fontos eredménye volt a kutatásnak, hogy a gazdálkodók nem utasítják el a digitális technológiákat, sőt. 79%-uk szerint nagy lehetőségek rejlenek bennük. Ezért, ha nem is a közeli jövőben, de 2025 után terveznek ilyen beruházást.

A gazdák 69%-a szerint a digitális technológiák legnagyobb előnye a megtakarított idő. A megkérdezettek 61%-a szerint a megfelelő technológiák a termelést is hatékonyabbá teszik, valamint 57%-uk szerint csökkentik a terhelést. „A mesterséges intelligencia alkalmazása nem trend, hanem a mezőgazdasági üzemek vezetőire nehezedő sokféle nyomás miatt egyre inkább szükségszerűség” – hangsúlyozza a DLG alelnöke, Prof. Dr. Till Meinel.

A gazdálkodók a mesterséges intelligencia alkalmazását leginkább az időjárás-előrejelzésben és a növényvédelemben tudják elképzelni. Azok közül, akik a mesterséges intelligenciát már használják, de legalábbis tervezik vagy fontolgatják, 54% az éghajlati és időjárás-előrejelzések, 46% pedig a növényvédelem területén venné igénybe. Összességében a gazdálkodók nagy lehetőségeket tulajdonítanak a mesterséges intelligenciának az előrejelzés és a tervezés területén. Az időjárás-előrejelzéseken kívül ide tartoznak a piaci elemzések és az árelőrejelzések, valamint a terméshozam-előrejelzések, a betakarítás és a termelés tervezése is.

A digitális technológia a gazdák 91%-a szerint segít a műtrágya, a növényvédő szerek és más erőforrások megtakarításában. A válaszadók 80%-a szerint a termelés környezetbarátabbá is válhat.

Több információra lenne szükség a modern technológiákról

A digitális technológiák előnyeinek kihasználása érdekében sok gazdálkodó szeretne továbbképzésben részt venni. A válaszadók 43%-a még nem vett részt e témában továbbképzésen, de szívesen részt venne. 34%-uk már részt vett, 24%-uk, főleg a kisvállalkozók (a 20–49 hektáros gazdaságok 41%-a) pedig nem érdeklődnek ilyen jellegű képzés iránt.

A tanulmány alapján a digitális technológiát különösen a nagyobb gazdaságokban használják. A leggyakrabban használt technológiák a GPS-es mezőgazdasági gépek (69%) és a digitális szántóföldi térképek, a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben a tervezőprogramok (68%), valamint a gazdaság- vagy állományirányítási rendszerek (46%).

Fotó: Pixabay