Figyelemre méltó módon igyekeznek felhívni a figyelmet az ukrán taposóaknák okozta problémákra: a méhek mézet termelnek az emberek számára hozzáférhetetlen, aláaknázott területeken.
Ez az úgynevezett „aknamezőméz” nemcsak a figyelemfelkeltést szolgálja, hanem azt is, hogy pénzügyi forrásokat és nemzetközi támogatást szerezzenek az országban folyó aknamentesítési munkához.
Az ország 30%-án robbanhatnak az aknák
Ukrajnában, a világ egyik legnagyobb mértékben aknázott országában a földterület mintegy 30 százalékán, azaz több mint 174 000 négyzetkilométernyi területen telepítettek aknákat. Ez magán- és közterületeket, köztük infrastruktúrát, vizet, erdőket és mezőgazdasági területeket foglal magában. A becslések szerint sok évbe és dollármilliárdokba fog kerülni ezeknek a területeknek a megtisztítása. Amíg ez nem történik meg, addig komoly veszélyt jelentenek a lakosságra, és mezőgazdasági célokra sem lehet őket használni.
Az aláaknázott mezőgazdasági terület jelenleg nyolcmillió hektár, amelyből hatmillió hektár a megszállt, kétmillió pedig a felszabadított területeken található. Az ukrán külügyminisztérium és a Saatchi & Saatchi Ukraine a Kernel mezőgazdasági céggel együttműködve elindította a Méz az aknamezőkről projektet.
A projekt lényege egyszerű, mégis hatékony: az aknákkal való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében drónok segítségével mézelő növények speciális magkeverékeit vetik el az elaknásított földeken, méhlegelőt létrehozva. A méhek, amelyeket nem fenyegetnek az aknák, ezután ezekről a növényekről gyűjtik a nektárt. A projektet az ukrán külügyminisztérium és a Kernel, Ukrajna vezető mezőgazdasági vállalata támogatja.
Ütős marketingeszköz a jó ügy szolgálatában
Az így nyert méz hatékony kommunikációs eszközként szolgál, hogy felhívja a figyelmet az aknamezők problémájára, és hogy nemzetközi partnereket és finanszírozást mozgósítson az aknamentesítésre. Az ukrán diplomaták a mézet nemzetközi találkozókon mutatják be, és szimbolikus ajándékként adják át.
„Ezzel a projekttel felhívhatjuk a nemzetközi közösség figyelmét az ukrán földön található orosz aknák problémájára, és további forrásokat mozgósíthatunk az aknamentesítésre. A diplomácia minden lehetőséget kihasznál az eredmények elérésére. Minden kreatív és technológiai eszköz arra irányul, hogy erősítsük a kommunikációt és gyorsabban megtisztítsuk az ukrán földet az aknáktól és lőszerektől” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A projekthez egy speciális méhsejtdizájnt is kidolgoztak, amely aknaveszélyre figyelmeztető táblák formájára terveztek.
Az ötlet erőssége abban rejlik, hogy nemcsak gyakorlati megoldást kínál a földek parlagon heverésének megakadályozására, hanem hangsúlyozza az aknamentesítés szükségességét is. Ez a gazdák és mindazok biztonságát szolgálja, akik a földeken dolgoznak, és Ukrajna élelmezésbiztonságának lényeges része. A szervezők szerint bár a megvalósítás nem egyszerű, de nagy nemzetközi figyelmet várnak tőle, amely előreviszi az aknamentesítés ügyét.
Az aknatelepítés a mai napig folyamatos
A háború az ukrán mezőgazdaság szemszögéből több százezer hektárnyi, művelésre alkalmatlan aknamezőt jelent. Még ha ma véget is érnének a harcok, a legoptimistább becslések szerint is legalább négy évbe telne a gazdáknak, hogy elérjék a háború előtti termelési szintet. Az orosz agresszor folytatja az aknatelepítést, az ilyen ügyek azonban segítik a mentesítést és az ország újrakezdését.
