Új felsőoktatási intézmény jött létre, Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Ez alkalomból sajtótájékoztatót tartottak, ahol beszédet mondott Dr. Nagy István agrárminiszter, Dr. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár és Dr. Gyuricza Csaba, az új Szent István Egyetem megbízott rektora. A sajtótájékoztató végén az új Szent István Egyetem vezetői közös szándéknyilatkozatot írtak alá és a Campusokat jelképező emléktárgyakat valamint egy-egy marék földet tartalmazó időkapszulát helyeztek el a Gödöllői Campus díszudvarán.
Dr. Nagy István agrárminiszter
Dr. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár
Dr. Gyuricza Csaba, az új Szent István Egyetem megbízott rektora
A Kormány által elfogadott „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” című középtávú fejlesztési terv tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer létrehozását tűzte ki célul, amelyben a rendelkezésre álló állami forrásokat a nemzetközi versenyben is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni. A felsőoktatási stratégia nyolc, társadalmi és nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzési területet nevez meg, köztük az agrárképzési területet.
Az új felsőoktatási koncepcióban egy erős tudásközpontokra épülő intézményrendszer jön létre négy tudásközponttal: a Debreceni Egyetem (Észak-Alföld) és a Szegedi Tudományegyetem (Dél-Alföld) multidiszciplináris, nagy tudományegyetemekként; a Soproni Egyetem specializált erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi profillal és a több-campusú Szent István Egyetem (Dunántúl és Közép-Magyarország), amely egyesíti a jelenlegi Szent István Egyetem és Kaposvári Egyetem egészét, továbbá a Pannon Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem agrár-fókuszú karát és campusait. Vannak agráregyetemek- és karok, amelyek nem csatlakoznak az integrációhoz. Ezek azért maradnak ki, mert egységes tudományegyetemi koncepcióba illeszkedő képzési helyek (elsősorban Szeged és Debrecen), ahol az agrárképzés része egy multidiszciplináris, több tudományterületet átfogó komplex képzési programnak.
A jelenlegi hazai agrárképzés- és kutatás számos kihívással néz szembe, versenyképessége jelentősen alulmarad a toplistás európai egyetemek mögött, és képzései nincsenek összhangban a piac igényeivel. Azonnali modernizálásra, újragondolásra van szükség annak érdekében, hogy egy piaci igényeket kiszolgáló, fenntartható és modern képzési rendszer jöjjön létre, ami hatékonyan tudja támogatni a hazai mezőgazdaság fejlődését. Az agrár-felsőoktatás megújítása révén a potenciáljának megfelelő magas szintre emelhető a kivételes adottságokkal rendelkező magyar mezőgazdaság teljesítménye. Ezért egy átfedésektől mentes, egymást kiegészítő, hatékony intézményrendszert kell létrehozni, amelyben a hallgatók világszínvonalú, tudományosan megalapozott, gyakorlatias tudást kaphatnak, amelyben az oktatók hivatásuknak tudnak élni és megbecsülésnek örvendhetnek, és amely intézményrendszer az agrárgazdaság igényeinek megfelelő magas színvonalon képzett szakembereket tud kibocsátani.
A jelenlegi agrárképzés elégtelen működésének egyik fontos oka a szétaprózódott infrastruktúra. Magyarországon ma 11 egyetemen történik agrárképzés 17 képzőhelyen. Problémát jelent az is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma 18 százalékkal, a tavalyi 112 033-ról idén 91 460-ra csökkent. Ráadásul ez a csökkenés a projektben részt vevő intézményeket az átlagnál nagyobb mértékben érinti, hiszen a SZIE és a Kaposvári Egyetem jelentkezőszáma összességében mintegy 35 százalékkal esett vissza, az első helyes jelentkezések pedig még inkább, 39 százalékkal csökkentek.
A szakemberek a szétaprózottság mellett a párhuzamosságot tartják a hazai agrár-felsőoktatás hibájának. Ezt támasztja alá a statisztika is, amely szerint a SZIE-n 79 szakon 243 képzési program indult 2699 felvett hallgatóval. Átlagban tizenegy diák jut egy-egy képzési programra, ami a régió egyik legrosszabb aránya. A világszínvonalú mezőgazdasági teljesítményt felmutató Hollandiában, a Wageningeni Egyetemen 56 szak indult, de a teljes agrárképzési területet lefedő Varsói Egyetemen (WULS) is csak 70. A vezető európai egyetemek nemcsak magasabb színvonalon, hanem hatékonyabban, olcsóbban képeznek agrárszakembereket.
A hazai képzési rendszer hibája az is, hogy a diákok igényei nem találkoznak a szakok kínálatával vagy éppen az egyetemek földrajzi elérhetőségével. Ezen a helyzeten az alapszakok megújításával mindenképpen javítani kell. A képzések tartalmát leginkább úgy lehet jellemezni, hogy az a 20. században maradt, nem felel meg sem a nemzetközi szinteknek, sem pedig a piac elvárásainak. Túl magas az agrárképzések aránya, szemben a műszaki és gazdasági tárgyakkal. A SZIE-n mezőgazdasági alapképzésben (BSc) a tárgyak 60 százalékát teszik ki az agrárismeretek, 20 százalékát a biológia, és csupán 20 százalékuk foglalkozik a technológiával. Eközben pedig az agrárium az elmúlt években még más nemzetgazdasági ágazatokkal összehasonlítva is hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, aminek szinte nyoma sincs a képzésben, ezzel szemben a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) és Wageningenben 25-30 százalék a gazdasági és ugyanennyi a technológiai tárgyak aránya.
A magyar agrár-felsőoktatás a mostani állapotában sem a hallgatói, sem a munkáltatói igényeknek nem felel meg. Az egyik legégetőbb hiányossága a gyakorlati képzés gyengesége és az, hogy nem veszi figyelembe a piaci elvárásokat. Súlyos kritika, hogy ma a hazai munkáltatók 85 százaléka nem elégedett a frissen végzett agrárhallgatók tudásával. A gyakorlati tudás megszerzésében a duális képzések sem nyújtanak nagy segítséget, hiszen tavaly a diákok kevesebb, mint egy százaléka vett részt ilyen képzésben.
Az agráregyetemek mellett 34 tangazdaság működik, ezek finanszírozási és fejlesztési szempontból is fenntarthatatlanok, eszközparkjuk elavult. Az integráció viszont lehetőséget ad arra, hogy a tangazdaságok működését és finanszírozását is új alapokra helyezzék. A tervek szerint három korszerű tangazdaságot építenek fel, amelyek képesek lesznek magukhoz vonzani azokat a csúcstechnológiákat működtető vállalkozásokat, amelyekkel a fejlesztésekben is együtt tudnak majd dolgozni.
Megállapítható tehát, hogy a környező országokban kevesebb egyetemen, versenyképesebb képzéseket biztosítanak kevesebb pénzből. A mostani átalakítás célja egy hatékonyabb, nemzetközi szinten is versenyképes oktatási rendszer létrehozása.
Az elmúlt három évtizedben több átalakítás történt az agrár-felsőoktatási intézményekben (Például volt olyan időszak, amikor a gyöngyösi és a szarvasi főiskola is a Szent István egyetemhez tartozott). Ugyanakkor a mai rendszer nem fenntartható, ezt igazolja az is, hogy minden érintettje elégedetlen a működésével: a hallgatók, az oktatók és a piaci szereplők is. A mostani átalakítás alaposan előkészített, egységes stratégia mentén, a legjobb nemzetközi példákat alapul véve került megtervezésre. A döntések szigorú szakmai alapon, a magyar agrárgazdaság- és oktatás fejlesztésének szempontjait figyelembe véve születtek.
Az agrár-felsőoktatás átalakítása többlépcsős folyamat, amelynek előkészítése több mint egy éve kezdődött, és amelynek eredményeként az intézményi integráció 2020. augusztus 1-jével lép életbe. Ezt követően az alábbi változások várhatók:
- Az intézmény 2021. január 1-jével alapítványi irányítás alá kerül, és nyugati egyetemek mintájára intézeti modell kerül bevezetésre. Ekkortól az intézménycsoport közalkalmazotti státuszú munkatársai a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalói státuszba kerülnek.
- Kidolgozásra kerül az intézményi stratégia, meghatározásra kerülnek a fejlesztés irányai és a szükséges beruházások, amelyek akár már 2021-ben megindulhatnak.
- Miután kialakul az új intézményi modell, megkezdődik az egyes képzések fejlesztése és modernizálása. A képzési rendszer átalakulása néhány év múlva várható.
Az Nftv.-ben meghatározottak alapján 2020. július 31. napján az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa az Eszterházy Károly Egyetem szervezetéből, a Georgikon Kar pedig a Pannon Egyetem szervezetéből kiválik, és mindkettő beolvad a Szent István Egyetembe. Ezt követően, 2020. augusztus 1. napjával a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával jön létre az új, integrált Szent István Egyetem. Ezután minden intézmény a Szent István Egyetem nevét viseli, a campus nevével együtt, pl. Szent István Egyetem Kaposvári Campusa.
A közös szándéknyilatkozat aláírása
Az átalakítás során hatékony intézményrendszert, modern és nemzetközi szinten is versenyképes, erős gyakorlati lábbal rendelkező képzési programot hoznak létre, amelyben az oktatók hivatásuknak tudnak élni és megbecsülésnek örvendhetnek. Újragondolt K+F megoldások, erősebb nemzetközi kapcsolatok, valamint vonzó oktatói karriermodell segíti az oktatók folyamatos szakmai fejlődését és előrelépését. Az átalakítás célja az is, hogy 2030-ra az új intézménycsoport bekerüljön a világ 30 legjobb agráregyeteme közé.
A jelenlegi tervek szerint az új Szent István Egyetembe integrálódó intézmények teljes képzési portfóliójukat megőrzik az átalakítás után. Az egyes műszaki és gazdasági területek a jövőben nagyobb súlyt kapnak majd az agrároktatásban is, tovább erősítve az egyetem multidiszciplináris jellegét. A Kaposvári Campuson a pedagógiai és a művészeti képzés változatlan képzési portfólióval várja a hallgatókat. A Szarvasi Campus 2020. február elsejétől Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik. A jövőben a képzőhely megtartása és fejlesztése, illetve annak a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ helyi kutatóállomásaival való szorosabb együttműködése a koncepció kitűzött célja.
A modellváltás része az is, hogy ne csak a felsőoktatás, hanem a kutatás is erősödjön az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló intézménybe a NAIK intézeteit is integrálják, kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, amely az agrártárcához kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézetet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE része lesz, amely január 1-jétől új kutató-oktató intézményként fog működni.
Az időkapszula elhelyezése a Gödöllői Campus díszudvarán.
A sajtótájékoztatón megerősítésre került, hogy augusztus elsejével a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem, amely mintegy 15 000 hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz. A létrejövő intézmény célja, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Ennek érdekében többek között egy újfajta, modern, a világ legjobb egyetemeinél is alkalmazott szervezeti felépítés jött létre, amely egyfelől felszámolja a mostani rendszerre jellemző párhuzamosságokat, valamint egy versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé. A szervezeti felépítés mellett az új intézménycsoportban megújul az oktatási tartalom is, a piaci igények és a külföldi trendek figyelembevételével folyamatosan frissülő gyakorlati területekkel erősödik majd az oktatott tárgyak listája.
Forrás: Szent István Egyetem, Médiaközpont
