Egy korábbi cikkemben már bemutattam, hogy bizonyos hulladékoknak közel mennyi idő kellene a lebomlásra. Például a pelenkának, papírzacskóknak stb. Most kifejezetten a műanyag hulladékok lebomlását mutatom be a cikkben.
A PET palackok és nejlonzacskók kétségkívül kedvező megoldást jelentenek a cégeknek, ugyanis az eldobható műanyagok használatából eredő hulladék kezelését döntően a társadalomra háríthatják. Mindezért viszont bolygónk, az élővilág és mi magunk is igen nagy árat fizetünk. Az alapanyag kitermeléstől a gyártáson és használaton át a hulladékká válásig, a műanyag teljes életciklusa során szennyez. Árt az egészségünknek, a gyakran kiforratlan hulladékkezelés aránytalanul nagy mértékben sújtja a fejlődő országokban élő embereket, a fokozódó klíma vészhelyzetben a műanyag pedig csak olaj a tűzre.
Mivel a legyártott műanyag legnagyobb része fosszilis tüzelőanyagból készül, ebből adódóan a műanyaghasználat hozzájárul a klímakrízishez is. Az anyag előállítása, használata és az ebből keletkező hulladék felszámolása jelentős mértékben felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, amit ha nem fékezünk meg, nem fogjuk tudni 1,5 fok alatt tartani a globális felmelegedést. A műanyag előállítása ezen kívül rendkívül energiaigényes is. Amennyiben a műanyaggyártás ugyanilyen mértékben folytatódik, akkor 2050-re elérhetjük az évi 56 gigatonna CO2 kibocsátást.
Néhány példa a lebomlási időről:
Habosított műanyag pohár: 50 év
Gumicsizma: 50-80 év
Műanyag palack: 450 év
Horgászzsinór, damil: 600 év
Műanyag szatyrok: 200-1000 év
A tudósok csak becsülni tudják, hogy mikor bomlik le például egy műanyag zacskó. Azt tudják, hogy biológiailag nem bomlik le, viszont a fény hatására igen. Legalábbis erre enged következtetni abból, ahogyan a polietilén polimer lánca reagált az UV sugárzásra. Viszont azt nem tudják pontosan megmondani, hogy a napfénynek mennyi idő alatt sikerül lebontania a műanyagot. Ezért sok helyen nem is 400-500, hanem ezer évre becsülik a műanyagtermékek lebomlási idejét. A szakértők szerint ezek az adatok csak feltételezik a folyamat időtartamát – írja az új-zélandi Science Learning Hub a témáról. Ez viszont azt is jelenti, hogy az óceánok mélyére, vagy az ott élő állatok gyomrába került műanyagszemét nem sok eséllyel bomlik le belátható időn belül.
Erre a problémára pedig az újrahasznosítás sem jelent megoldást, mivel az eddig megtermelt műanyagnak több mint 90%-át nem hasznosították újra. Csak a műanyaggyártás drasztikus csökkentése fogja megoldani ezt a helyzetet és lebontani a hulladékhegyeket. Ez pedig akkor fog bekövetkezni, ha a gazdasági, politikai döntéshozók is felismerik a jelenlegi gyakorlat fenntarthatatlanságát, és hajlandóak lesznek olyan rendszerekbe fektetni, melyek az újratöltésen és újrahasználaton alapulnak. PET-palack helyett újratölthető kulacs, nejlonzacskó helyett vászontáska, eldobható ételhordó doboz helyett tartós tárolóedény.
Forrás:
https://www.erdekesvilag.hu/mennyi-ido-alatt-bomlanak-le-az-altalunk-hasznalt-anyagok-a-kornyezetben/ https://hu.euronews.com/2019/04/10/tobb-evszazad-kell-a-muanyagszemet-lebomlasahoz-de-a-pelenkak-sem-jobbak
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/5828/a-muanyag-karos-hatasai-melyekbe-sokszor-bele-sem-gondolunk/
