Elfogadott tény, hogy a nyári napközbeni forróságban tilos öntözni a szabadban lévő növényeinket. Az állítás alapvetően helyes, ám némi pontosításra szorul.
Kijutott a forróságból az egész országnak az elmúlt napokban, a csúcshőmérséklet néhol a 40 Celsius-fokot is meghaladta. A hőséget a kertünk is megsínyli, már csak azért is, mivel nem öntözhetjük akkor a növényeinket, amikor azt jónak látjuk. Alapszabály, hogy a locsolást a kora reggeli órákban kell elvégezni a kánikulában, esetleg – ha nem érünk rá – késő délután. Vajon mindez csupán valami félreértésből, rossz beidegződésből adódik?
Ha napközben öntözünk, a hideg víz a levelek felületét érintve akár égési sérüléshez hasonló nyomot is hagyhat. Ez nagyrészt elkerülhető, ha állott (például hordóban összegyűjtött és a napon hagyott) vízzel öntözünk. De még akkor is fennáll a veszély, hogy a növényen maradó vízcseppek nagyítóüvegként működnek, és általuk a fókuszált napfény könnyen kiégetheti a leveleket. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljesen így van.
A német Agrarheute oldal szakírója szerint ahhoz, hogy a vízcseppek lencseként viselkedjenek, speciális formájúaknak kellene lenniük és precízen kellene pozícionálódniuk, amire a szabadban, természetes körülmények között minimális esély van. Tanulmányok is bizonyítják, hogy a nagyítóüveg-hatás lényegében csak mítosz, vagyis a növényeink kiégetésétől való félelem alaptalan. Sőt, a növény felszínére hullott és párologni kezdő vízcseppek még kissé hűtik is a leveleket, ezáltal némi pozitív hatásuk van.
Gondoljunk bele: ha a kánikulában könnyű záport kapunk, a növényekre hulló esőcseppek – az elterjedt tévhit szerint – elvileg kiégethetnék a kultúrnövényeinket és felgyújthatnák az erdőket. De nem így történik, az erdőtüzek például sohasem esőcseppek, és még csak nem is eldobott üvegek miatt alakulnak ki, sokkal inkább egy eldobott cigaretta, vagy nem megfelelően eloltott tábortűz révén.
Mindezzel együtt valóban érdemesebb reggelente öntözni a kertünket. A növények levelei akkor még nem hevültek fel, így a többnyire hideg öntözővíz sem hat rájuk károsan. Ráadásul akkor jutnak bőséges nedvességhez, amikor elkezdik a fotoszintetizáló tevékenységüket, így az hatékonyabb lehet. Ha sokkal későbbre halasztjuk a napi öntözést, azzal azt is kockáztatjuk, hogy a nedvességet kedvelő, varasodást, lisztharmatot, fekete foltosságot, barna rothadást okozó gombák könnyebben terjedhetnek, hiszen a növénynek és talajfelszínnek nincs ideje megszáradni.
Mikor és hogyan öntözzünk nyáron?
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
