Rangos vízgazdálkodási előadás-sorozat első ülését rendezték meg nemrégiben a győri Széchenyi István Egyetemen. Az eseményen a téma elismert szakemberei az ökológiai vízmennyiség meghatározásáról értekeztek társadalmi, biológiai és vízügyi szempontokat is figyelembe véve.
A Széchenyi István Egyetem adott otthont a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság (MTA VEAB) Vízgazdálkodási Munkabizottságának szervezésében, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Szakosztályának közreműködésével a vízgazdálkodási előadás-sorozat első rendezvényének.
„Célunk volt, hogy a program az ökológiai vízmennyiségek meghatározása révén elősegítse a vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontok bemutatását, és párbeszédet indítson el a hazai szakemberek körében az ehhez kapcsolódó alternatív módszertanokról, társadalmi és biológiai kérdésekről” – hangsúlyozta Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem tanársegédje, az MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottságának titkára.
A Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja több projektben is részt vesz, melyekben fontos szerepet játszik az ökológiai vízmennyiség és annak definiálása. Ezek egyike az Insula Magna, amelyben a Szigetköz mentett oldali vízpótló rendszerére összpontosítottak, a másik pedig a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatása, amely az operatív vízgazdálkodás kereteinek meghatározásáról szól, többek között a Velencei-tó vízgyűjtő területére vonatkozóan.
Az előadások arra az égető kérdésre keresték a választ, hogyan hozhatók egyensúlyba az emberi vízhasználatok és az ökoszisztémák vízigényei a vízhez kötődő ökoszisztémák hosszú távú fenntartása érdekében.
Mindezek fontos eszköze az ökológiai vízmennyiség, aminek helyes értelmezéséről értekeztek a vízgazdálkodási, a társadalmi és a biológiai szempontokra összpontosítva. A téma aktualitását a vízkészletekbe történt emberi beavatkozások és a klímaváltozás együttes hatása adja, amely az ország számos pontján veszélyezteti a vízhez kötődő jelenlegi ökoszisztéma fennmaradását.
A rendezvényen több tudományterület szakemberei tartottak előadást, hazai kutatásokat is ismertetve, így Szalay Miklós a Viziterv Environ Nonprofit Kft. vízkészlet-gazdálkodási szakértője, dr. Szilágyi Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanára, valamint dr. Boromisza Zsombor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense is.
„Az előadás-sorozat első alkalmára hatalmas volt az érdeklődés, mivel ezek a kérdések számos szereplőt érintenek: a nemzeti parkok, a turizmus, a horgászok és a vízgazdálkodás képviselői együtt keresték a válaszokat.
A mi feladatunk az volt, hogy ezt a párbeszédet elindítsuk és kezdeményezzük – a visszajelzések alapján ezt sikeresen meg is tettük. Külön öröm számunkra, hogy az eseményen összesen közel százan vettek részt személyesen és online” – húzta alá dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem docense, az MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottságának elnöke.
A programsorozat 2024 márciusában a víz világnapjához kapcsolódóan folytatódik, ahol még több előadót bevonva módszertani kérdésekkel haladnak tovább.
„Tapasztalatunk szerint erre a szakmai tartalomra nagy igény van, ezt szeretnénk kiszolgálni a továbbiakban is. A következő előadások célja azoknak a módszereknek a megkeresése, amelyek kellően egyszerűek a gyakorlati bevezetéshez, mégis elég komplexek ahhoz, hogy jobban hozzájáruljanak az ökoszisztémák fenntartásához” – emelte ki Chappon Máté.
