A gabona tárolása során kiemelten fontos a rágcsálók távoltartása, hiszen komoly egészségügyi kockázatot jelentenek és ugyancsak emiatt a madarak elleni védelem is kiemelten fontos. Az áru utótisztításának/rostálásának elmaradása is a raktározási problémák melegágya.
A rágcsálók komoly egészségügyi kockázatot jelentenek (ürülékük, tetemük veszélyes idegen anyag), ezért tárolás során a terménytől mindenképpen távol kell őket tartani. Ez leginkább az általános tisztaság magas szinten tartásával valósítható meg. A rágcsálóirtó mérgeket (dobozokat) nagy odafigyeléssel kell kezelni és folyamatosan ellenőrizni, mivel rendkívül veszélyes, az áruval történő keveredés esetén a termény kemikáliával szennyeződhet. A madarak elleni védelem egészségügyi szempontból rendkívül fontos. Tollukat, tetemüket, ürüléküket a tárolt terménytől távol kell tartani!
A raktározási problémák melegágya az áru utótisztításának/rostálásának elmaradása. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a kombájntiszta termény nem alkalmas hosszú távú tárolásra. A keverékesség kitölti a szemek közötti légréseket, és nem tudja leadni a szem a hőt és a párát – illetve, amit lead, azt a keverékesség felveszi. Így nedvesedik, melegszik a tétel – bogaras lesz, gomba fejlődik, idegen szag érződik, bekeményedik, toxinos lesz. A többszöri gázosítás minőségromláshoz vezet, növeli a költségeket és bizonyos esetekben akár az áru visszautasításához is vezethet.
A szermaradványokra és gázkoncentrációra vonatkozó szigorodó EU-s előírások miatt egyre gyakoribbak az olyan vevői igények, amelyek szerint a termény gázosítása nem megengedett. Az elmúlt években az tapasztalható, hogy az áru szárítása is sok esetben elmarad. A termény viszonylag magasabb nedvesség-tartalma miatt a tél beköszöntével több pára képződik a tételekben, amely lecsapódva a termény nedvesedéséhez és tömörödéséhez vezet, aminek elengedhetetlen következménye a szemek romlása. Ez a jelenség hatványozottan érvényes a poros keverékes felületeken.
A megnövekedett átmenő készletek következménye, hogy sok esetben, a vonatkozó szabvány által megengedett 2–3 méternél jóval magasabban tárolják a terményt. Minél magasabban tárolják a terményt, annál nehezebben adja le egységnyi felületen a hőt és a párát. Az így kialakult nedvesség kedvez a gomba- és egyéb kártevőfertőzésnek, ami melegágya a toxinok kialakulásának, ami szélsőséges esetben megakadályozhatja az áru értékesíthetőségét.
A tárolt tételek mozgatásával, szellőztetésével javítható lenne a helyzet, de sokszor a helyhiány miatt ez nem történik meg. A minőségi romlás megelőzhető lenne a tételek folyamatos monitorizálásával, de sajnos ez igen gyakran elmarad. Az áru állagromlása, ha elindul, már nem visszafordítható. A veszteségek minimalizálása azonnali beavatkozást igényel (árukezelés, árumozgatás, akár áttárolás). A betárolt termény heti (de akár többszöri) ellenőrzést igényel ahhoz, hogy a minőségét hosszú távon megőrizhesse: a hőmérséklet ellenőrzése, a nedvesség ellenőrzése, érzékszervi vizsgálat, az áru szemrevételezése, amely ki kell, hogy terjedjen a beázások, összetapadás, a penészes-csírás részek, a raktári kártevők és rovarfertőzések feltárására. Mindezen észrevételeket, a szükséges és az elvégzett árukezelés megnevezésével a heti készletminőség-ellenőrzési lap kellene, hogy tartalmazza.
