Lassan évtizedesnek mondható hagyomány, hogy évente két alkalommal, ilyenkor tavasszal és késő ősszel kibővített szerkesztőbizottsági ülést tartunk, amelyre rendszeres szerzőinket is meghívjuk.
Lassan évtizedesnek mondható hagyomány, hogy évente két alkalommal, ilyenkor tavasszal és késő ősszel kibővített szerkesztőbizottsági ülést tartunk, amelyre rendszeres szerzőinket is meghívjuk.
Nem titok. Miért is lenne az, hogy ezek az összejövetelek nemcsak egy szakmai közösséget jelentenek, de valamiféle összetartozást is, mert számukra az AGROFÓRUM több mint a cikkeik megjelenésének lehetősége. Az évek során összekovácsolódott és egyre bővülő kollektívánk biztos alapja lapunk szakmaiságának és szellemiségének, azaz: egyszerűen, korszerűen, hitelesen.
*
Még hogy a jó bornak nem kell cégér?
Dehogynem.
Ez a beszámoló is ennek jegyében született.
A NÉBIH Kisrókus utcai épületének (Vetőmagfelügyelőség) tanácstermében Dr. Oravecz Márton, a hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket 2016. április 27-én, egy szerdai napon.
Utalt az Agrofórum és az intézmény kiváló kapcsolatára és kifejtette, hogy nagyra értékeli azt a tevékenységet, amelyet lapunk az agrárium szolgálatával végez.
Lukács József elnökhelyettes, növénytermesztési és kertészeti igazgató, akinek meghívását élvezve tartottuk, illetve tarthattuk szerkesztőbizottsági ülésünket, beszámolt a sok vihart kavart intézményátszervezés jelenlegi helyzetéről.
A NÉBIH megmarad, mint önálló intézmény, de ez személyi és bizonyos feladat-leadási – átcsoportosítási – áldozatokkal fog járni.
Lapunkkal kapcsolatban elmondta, hogy a legrangosabb szaklapnak tartja és munkatársaitól átlagon felüli igényességet vár el, amikor az Agrofórum számára írnak cikkeket.
Örömét fejezte ki, hogy helyet adhattak a szerkesztőbizottsági ülésnek.
*
Tisztelt Olvasó!
Eddig tartott az intézményvezetők által elmondott – akár öndicséretnek is beillő – bevezető, és most jönnek az eredményeink a számok tükrében, amelyet Molnár Zoltán főszerkesztőnk ismertetett.
Az 1. táblázatot látva, három dolog ötlik a szemünkbe:
– első – az oldalszám, amely az extra (tematikus) különszámokat leszámítva átlagban meghaladja a havi 150 oldalt, a vegyes tartalmú lapszámok esetében,
– második – a Hónap témája, amely többnyire valamilyen aktuális agrárpolitikai kérdésről szól,
– a harmadik – a Fókusz rovatunk, amelyet az időrendi aktualitás tesz időszerűvé.
Van még egy, a táblázatból első látásra nem feltűnő rendszerezettség, ami azt jelenti, hogy úgy tervezzük a lapot, mint az ország a költségvetését, vagyis ebben az évben a következő évit. Jelen időben az elmúlt év őszén összeállított menetrend szerint haladunk. (Terbe István professzor úr meg is jegyezte, hogy egyetlen agrárlapnál sem tapasztalt ilyen tervszerűséget – ő mondta, mi csak idézzük!)
Köszönet a szerzőinknek, áldozatos munkájukért, amely a cikkek számának gyarapodásán is nyomon követhető.
Volt egy olyan tájékoztatás is a főszerkesztőnk részéről, hogy a lapon belül, éves viszonylatban mely témák, milyen súllyal szerepeltek (2. táblázat).
Néhányat kiemelve: élen jár a növényvédelem és a gépesítés, a főbb szántóföldi kultúrák és a kertészeti növények. (A táblázatból nem olvasható ki, hogy az általános növényvédelem témaköre mellett a különböző kultúrákkal foglalkozó cikkekben is jelentős arányt képvisel ez a technológiai elem.)
A beszámolóból a továbbiakban arról is képet kaptunk, hogy kik a legtöbbet publikáló – törzs-, vagy állandó – szerzőink.
Az AGROFÓRUM (26.) évfolyamának (2015) fontosabb közleményeinek száma és aránya szakterületenként
Gribek Dániel munkatársunk a honlap fejlesztésünkről, illetve a látogatottságról számolt be, amely mára már éves szinten több százezerre tehető.
Ezután a jelenlévők mondták el észrevételeiket, javaslataikat, amelyeket a jövőben figyelembe veszünk, illetve hasznosítunk.
Végezetül áttekintettük az idei laptervünk még hátralévő részét, amelyhez érkezett még néhány kiegészítő javaslat.
*
Ha kívülálló lennék, úgy fejezném be, hogy a szerkesztőbizottsági ülés eredményes és konstruktív volt.
Mivel nem vagyok kívülálló, így csak annyit mondhatok: Valamennyi szerzőnknek köszönjük a munkáját és várjuk a további aktív közreműködésüket.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
U.i.: Kiegészítő program volt a vetőmag-vizsgálati laboratóriumok megtekintése, amelyek egyre korszerűbb formában és felszereltséggel 1901 óta ugyanebben az épületben állnak a hazai vetőmagtermesztés szolgálatában. A laboratóriumokat Ripka Gézáné (Zita) főosztályvezető mutatta be.