Agrárközélet
Agrárközélet

Támad a fuzárium!

Támad a fuzárium!

NAIK

A fuzárium egy fonalasgomba, amely a mezőgazdaságban dolgozó gabonatermesztők között jól ismert gombanemzetség tagja, és amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. Ezek közül számos faj jelentős élettani hatású anyagokat, úgynevezett mikotoxinokat termel, amivel a fenntartható gazdálkodás egyik nagy ellenségeivé váltak. A mikotoxinok a természetben, és egyben a mezőgazdaságban előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak.

A mikotoxint termelő Fusarium fajok elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át, innen támadják meg az élő növényi szervezeteket, majd a gombák a gabonaszem külső felületén megkezdik a fertőzési folyamatot, amivel hatalmas kárt okoznak a fenntartható gazdálkodás mellett elkötelezett gazdáknak.

„Magyarország változékony éghajlata miatt aszályos és csapadékos évben egyaránt fennáll a kockázat, hogy fuzáriummal szennyezett lesz a termény. Ennek oka, hogy a kórokozó gombák között mind a száraz, mind pedig a nedves éghajlatot kedvelő fajok megtalálhatóak. A talajból fertőző fuzáriummal szembeni egyik lehetséges védekezés a mezőgazdaságban a magcsávázás. Ezzel a technológiával a vetőmag teljes felületét bevonják már a vetés előtt egy olyan növényvédő szerrel, amellyel megfelelő védelmet biztosít a talajból fertőző gombákkal – köztük a fuzáriummal – szemben is. Nagyobb problémát jelentenek azonban a különböző kultúrák virágzási stádiumában fellépő fuzárium fertőzések, amelyek ellen megfelelő gombaölő készítmények kijuttatásával lehet eredményesen fellépni a mezőgazdaságban. Emellett azonban bizonyos esetekben a fuzárium kialakulásához a rovarkártevők által okozott sebzések is hozzájárulnak, éppen ezért a védekezési technológia részét képzi a megfelelő rovarölő készítmény használata is. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy mindent megtettünk a fenntartható gazdálkodás megmaradásáért” – mondta Fogl Tamás, a Bayer Hungária Kft. fejlesztési menedzsere.

A fuzárium kialakulására fokozottan hajlamosít a gomba számára kedvező időjárás, valamint a stresszes, legyengült növényállomány. A fenntartható gazdálkodás iránt elkötelezett szakemberek előtt ezért nagy kihívás áll.

„Ezért van szükséges a növénynemesítésre, hogy a fuzáriummal szemben minél ellenállóbb gabonákat nemesítsenek ki a szakemberek. Bár a nemesítők részéről a munka folyamatos, és vannak biztató eredmények, azonban egyelőre a több évtizedes kutatások ellenére sem ismeretes olyan gabonafajta a mezőgazdaságban, ami teljesen ellenálló lenne ezekkel a gombafajokkal szemben. Nagyon nehéz egy gabonafajtába az összes kiváló tulajdonságot egybegyűjteni, azaz legyen ellenálló a különböző betegségekkel szemben, alkalmazkodjon az adott klímához, emellett pedig megfelelő termésátlagot is hozzon” – mutatott rá Fogl Tamás.

A szakember szerint a fenntartható gazdálkodás fenntartásához jelen pillanatban hatékony módszer a gombaölőszeres kezelés.

„Én a komplex védekezést ajánlom a mezőgazdaságban dolgozó gazdáknak, hogy vetéskor használjanak magcsávázó készítményeket, virágzáskor pedig olyan szereket, amelyek hatékonyak a gabonát fertőző fuzárium fajok ellen. A csávázószerek hatástartalma nyilvánvalóan nem terjed ki a tavaszi időszakban fellépő gombafertőzésekre, ezért szükséges a legalább egyszeri kezelés tavasz folyamán a különböző levélbetegségekkel szemben éppúgy, mint virágzás alatt célzottan a fuzárium ellen” – tanácsolja Fogl Tamás szakértő.

A fuzárium gomba ellen a mezőgazdaságban régóta alkalmazott eljárás volt, hogy vetésforgóban művelték a földet: ha egyik évben gabona termett a területen, a következő években más terményt vetettek oda, így a gomba kitartóképletei nehezebben maradtak fenn a növényi maradványokon az adott területen. Ezen módszer sokat segített a fenntartható gazdálkodás megteremtésében. Manapság azonban a vetésforgó beszűkült, ami azt jelenti, hogy rövidebb idő alatt kerülnek vissza ugyanazok a kultúrák a mezőgazdaságban egyazon területre. Ehhez pluszban hozzájárul az is, hogy a föld megművelésének formája is változik. A szántásos (forgatásos) talajművelés egyre inkább lecserélődik a forgatás nélküli művelésre, ahol az előbb említett növényi maradványokat nem tudják teljes mértékben a talajba dolgozni, ezzel kiváló táptalajt hagyva a föld felszínén maradt növényi maradványokon a fuzárium kitartóképleteinek a következő évben a fertőzéshez. Természetesen ebben az esetben a fenntartható gazdálkodás jegyében fokozottabban kell védekezni az összes gombabetegség ellen is.

A fuzáriummal szembeni, nem megfelelő védekezés komoly hatással lehet az emberi egészségre is. A mikotoxin szélsőséges esetben súlyos máj-, vagy vesekárosodást, de akár daganatos megbetegedéseket is okozhat, miközben nagy veszélyt jelent a fenntartható gazdálkodásra is.

„Mérlegelnünk kell, hogy egészségünk szempontjából mivel veszítünk többet. Egy toxinnal szennyezett kenyér, vagy egy növényvédelmi kezelésen átesett gabonából készült pékáru elfogyasztása a veszélyesebb számunkra? Utóbbi esetben előfordulhat, hogy minimális mennyiségű szermaradék megtalálható a gabonán, ám ez a technológia előírásait betartva, mindig az engedélyezett határérték alatt marad, amelynek semmiféle, az emberi egészségre gyakorolt hatása nincsen. Az előállítást ezzel párhuzamosan szigorúan ellenőrzik a szakhatóságok. Így egészségünk szempontjából lényegesen kedvezőbb, ha toxinmentes élelmiszereket tudunk előállítani és fogyasztani a toxinnal szennyezett termékek helyett!„ – nyomatékosította Fogl Tamás.

Dr. Tóth Beáta, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főmunkatársa szerint fuzárium szempontjából kockázatosnak mondható az idei év, hiszen májusban országszerte egy napon belül egymást követték a meleg, napsütéses és a rendkívül csapadékos órák – a meleg és párás időjárás pedig igen kedvező a fuzáriumok szaporodásához a mezőgazdaságban.

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya a szegedi Gabonakutatóban végez rezisztencia-kutatási kísérleteket. Egyik fő céljuk, hogy a jó terméshozam mellett, a kalászosok minél ellenállóbbak legyenek a fuzáriummal szemben. Munkájuk és előremutató kísérleteik segítik a fenntartható gazdálkodást is. Dr. Tóth Beáta évek óta részt vesz az őszi búza kalászfuzáriummal szembeni rezisztencia-nemesítésében.

„A két utolsó jelentősebb fuzárium járvány 2010-ben és 2015-ben söpört végig Magyarországon. A fuzárium minden kalászosra veszélyt jelent a mezőgazdaságban. Az ősi gabonák bizonyos típusai ellenállóbbak, amiben a kalász morfológiai adottságai is szerepet játszanak. Ha egy kalász tömöttebb, vagy hosszabb szálkái vannak, könnyebben fertőződik meg. Idén is járványos évre számítunk, és sajnos a fuzárium felbukkanásáról szóló első jelentések már be is futottak hozzánk. Mivel szerencsére nem minden esztendőben van járvány, ezért szükséges a nemesítési törzsek, fajtajelöltek, fajták mesterséges fertőzési kísérletekben történő vizsgálata. Ilyenkor egy kórtani tenyészkertben a búza virágzásakor gombaszuszpenziót juttatunk a virágzó kalászok felszínére, majd a tünetek vizuális felvételezése mellett mérjük a fertőzött minták DON toxin tartalmát. Ezzel a célunk az, hogy minden évben tesztelni tudjuk a kalászos genotípusok ellenállóságát, és ne csak a járványos esztendőkben álljon rendelkezésünkre ellenállósági adat. A nemesítési folyamat ugyanis évekig tart. Az állami bejelentés előtt álló, már fejlett törzseket legalább három évig vizsgáljuk. A NÉBIH-hez való bejelentés után újabb hároméves vizsgálat következik. A többéves vizsgálat alapján, meg tudjuk adni egy skálán az egyes új fajták fuzáriummal szembeni ellenállósági szintjét„ – fejtette ki a szakember.

Őszi búza mesterséges fusarium fertőzése

Dr. Tóth Beáta nem győzi hangsúlyozni, hogy a nemesítés a kalászosoknál is egy rendkívül összetett folyamat. Amikor egy olyan fajtát találnak, ami a fuzáriummal szemben a többinél jóval ellenállóbb, még nem nyugodhatnak meg. Ha ez a fajta nem hozza az elvárt hozamot, vagy lényegesen rosszabbul viseli a szárazságot, nem sikerült a kívánt célt elérni a kutatóknak és a fajta nem jelenik meg a mezőgazdaságban.

„Rezisztencia-nemesítés esetén mindig arra törekszünk, hogy a fuzárium-ellenállóság mellett a kalászosokat megtámadó többi gombával szembeni ellenállóságot is erősítsük. A fuzárium-ellenállósággal kapcsolatos kutatások már az 1970-es években megkezdődtek, és vannak biztató eredményeink, azonban egyelőre a fenntartható gazdálkodás érdekében a növényvédőszeres kezelést nem szabad kihagyni a gazdáknak. Célunk, hogy a fuzáriummal szembeni ellenállóképesség növelésével egy idő után csökkenjen a fungicidek (gombaölő szerek) használata, de jelen állás szerint ezt teljesen elhagyni a mezőgazdaságban a jövőben sem szabad. A jövő a precíziós gazdálkodásé, amely többek között abban is segít a gazdáknak, hogy meghatározza, hogy a termőföldjükön mekkora területen, egy táblán belül pontosan hova, és milyen mennyiségben kell kibocsátaniuk a növényvédő szereket. A precíziós mezőgazdaság és a fuzáriummal szembeni ellenállóság növelése kéz a kézben járnak, ami végső soron mind a fungicidek használatának csökkentéséhez és a fenntartható gazdálkodás sikeréhez járul hozzá” – mondta Dr. Tóth Beáta.

Magyarországon elsősorban a Fusarium graminearum-ot tartják felelősnek a kalászosok fertőzéséért, de a gombanemzetség más fajai is képesek mikotoxint termelni. Jó hír azonban, hogy ha a Fusarium graminearum-mal szemben megtalálják a legellenállóbb kalászos gabonát, az a többi fuzárium gombafajtának is ugyanolyan hatékonysággal áll majd ellen, ami nagyban segíti majd a fenntartható gazdálkodást.

Akár egy nap alatt felpörgethetik fejlesztéseiket az agrár-startupok

2019. augusztus 23. 03:44

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal 2019. szeptember 22-ig várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik rapid tanácsadással egy nap alatt akár tucatnyi agrár-, üzletfejlesztési vagy befektetési szakember bevonásával állítanák növekedési pályára vállalkozásukat.

Eladja állategészségügyi részlegét a Bayer

2019. augusztus 21. 12:28

A Bayer még tavaly novemberben hozott döntést az állategészségügyi üzletág értékesítéséről. A jövőben a gyógyszeripari és a mezőgazdasági üzletágra akarnak koncentrálni.

Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban

2019. augusztus 20. 04:39

Meghívó országos felmérésre értékes ajándékokkal és érdekes információkkal.

Szigorú kontrollt vár el az agrárszakma a Mercosur-megállapodás kapcsán

2019. augusztus 19. 18:26

Két évtizedes tárgyalási folyamatot követően az Európai Unió és a Mercosur-országok átfogó kereskedelmi megállapodásról döntöttek, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi területét hozza létre. Az agrárium szereplői szerint a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében az európai hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a Mercosur-országokból érkező termékek mindenben megfeleljenek a szigorú európai feltételeknek.

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

2018. február 6. 12:17

Az atkáktól a gyapottok-bagolylepkén és tripszeken át a mozaik vírusig. Keszthelyen gyűlt össze a növényvédős szakma.

Betiltották a neonikotinoidok szabadföldi használatát

2018. május 7. 18:41

A neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek szabadföldi használatának teljeskörű betiltásáról döntött EU Bizottság a 2018. április 27-i ülésén.

Pár napig lehet még véleményezni a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet

2019. június 15. 09:34

A dokumentumban konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére.

A biztonságos növényvédőszer-használat és -vásárlás aranyszabályai

2018. május 14. 08:26

A növényvédő szerek szakszerű, biztonságos, a vonatkozó jogszabályoknak maradéktalanul eleget tevő háztáji alkalmazása nem jelent kockázatot a felhasználókra és a fogyasztókra.