A német BMW autógyár debreceni (pontosabban Kismacs városrészi) betelepülése szintén éles vitákat vont maga után. Sokak szerint a környék legjobb minőségű szántóföldjein kezdődött el tavaly az építkezés: 400 hektár lett a BMW-é, további 100 hektáron pedig beszállítói ipari parkot hoznak létre.

A tervek szerint a debreceni gyárban évente 150 ezer elektromos autó készül majd el, és mintegy 1000 környékbeli család jut megélhetéshez, ám sokak szerint mindehhez nem az akár 45 aranykoronás, zsíros földeket kellett volna feláldozni. Még úgy sem, hogy a híresztelések szerint hektáronként 5–7,5 millió forintot fizettek értük.

Hasonló okok miatt került szembe a gazdákkal odahaza is a neves autógyártó. Alsó-Bajorországban mintegy 105 hektárnyi szántóra vetett szemet, ahol zömmel kukoricát termesztenek az ott élők. Jövőre viszont akkumulátor-üzem települhet a helyére, és ez nagy felzúdulást keltett az érintett Straßkirchen és Irlbach településeken.

A szóban forgó térségben meglehetősen nagy kihívást jelent az időjárás a gazdálkodóknak, ennek ellenére a jó minőségű földek megbízhatóan teremnek. Érthető tehát, ha a tulajdonosaik ragaszkodnának hozzájuk, ám az ipari beruházás miatt alighanem kénytelenek lesznek megválni tőlük. A politikusok a BMW mellé álltak, mondván, az átalakuló, az elektromos hajtás irányába elmozduló német autóipar már így is elég sok üzemet és munkahelyet vitt ki külföldre, meg kell tehát ragadni minden kínálkozó lehetőséget.

A helyi lakosok ennek ellenére már hónapokkal ezelőtt aláírásgyűjtésbe fogtak a tervezett gyár ellen. Arra hivatkoznak, hogy Gäuboden régió földjei a világon a legjobbak közé tartoznak, ezért vétek volna elherdálni azokat. A német törvények nem támasztanak túl nagy akadályt a civil kezdeményezés elé, ugyanis az aláírásgyűjtőknek Straßkirchen 3400 lakosának csupán a 10 százalékát kell megnyerniük maguknak ahhoz, hogy a tiltakozással érdemben foglalkozzanak az illetékesek.

Vajon békét lehet-e teremteni a felek között bármiféle kompromisszummal? Az említett akkumulátor-üzem évtizedek óta a legnagyobb ipari beruházás lenne Alsó-Bajorországban, ráadásul a BMW a lehető legmagasabb energiahatékonysággal üzemeltetné a gyárat, hogy az ne jelentsen nagy terhelést a környezet számára. A termeléshez szükséges áramot fotovoltaikus rendszerekből és más regeneratív forrásokból nyerik, míg a keletkező hulladékhőt központi hőtároló rendszer segítségével az épület klimatizálására fogják felhasználni.

Az építkezés a német helyszínen 2024 elején kezdődne, ráadásul Christian Bernreiter bajor közlekedési miniszter már azt is megígérte, hogy megfelelő közúti kapcsolatot létesít az állam a gyárhoz. Straßkirchen és Irlbach polgármesterei optimisták, már csak azért is, mert a két település 20 kilométeres körzetében mintegy 7500 BMW-alkalmazott él, az ő szavuk pedig ér legalább annyit, mint a tiltakozó gazdáké.