Tavaly 19 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 21 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint egy évvel korábban, az árak emelkedése viszont továbbra is töretlen, 2022-ben 3,2 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára - derül ki a legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ingatlanforgalmi adatbázisát dolgozta fel.
Az OTP Bank közleménye szerint a 2021-es 1,932 millió forintról tavaly 1,994 millióra nőtt a termőföldek hektáronkénti ára a NAV (egyelőre nem teljes körű) adatai alapján.
A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Győr-Moson-Sopron vármegyében emelkedtek az árak, emellett Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegye áll 10 százalék feletti értékkel. Másik végletként 10 százalékos csökkenést Veszprém vármegyében tapasztaltak. A közleményben hozzátették, hogy Pest vármegyében a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.
A legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépte át a 2,4 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye, egyedül itt nem éri el az 1,5 millió forintot az átlagos hektárár.
Legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak tavaly, egyaránt 7,3 százalékkal. A kert-gyümölcsös kategória 1,7 százalékos áremelkedését a szőlők és gyepterületek minimális, 0,1-0,2 százalékos árnövekedése követte.
Az adásvételek száma a 2021-es 50,6 ezerről 2022-ben 40,8 ezerre csökkent. A tranzakciószám csak Zalában nőtt, 7 százalékkal, ugyanakkor Baranya és Fejér vármegyében több mint 30 százalékkal csökkent.
Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2022-ben összességében nagyjából 37,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
A legnagyobb területet, mintegy 4,5 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom vármegye 4-500 hektárral.
Az eladott termőföld-terület két vármegyében, Tolnában és Zalában nőtt az elmúlt évben 9, illetve 34 százalékkal. Csongrád-Csanád és Fejér vármegyében viszont megközelítette a 40 százalékot a visszaesés mértéke.
A közleményben hangsúlyozták: a termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld ára összességében átlagosan 3,2-szeresére nőtt 2022-re.
