Amennyiben az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkennek, az meg fog mutatkozni az élelmiszerárakban, s az Európai Unión kívüli import élelmiszerek beáramlását eredményezheti - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke csütörtöki sárbogárdi sajtótájékoztatóján.
Győrffy Balázs a Fejér megyei városban tartott gazdafórum előtt kiemelte, hogy a magyar és az uniós gazdáknak olyan állatjóléti és élelmiszerbiztonsági kritériumoknak kell megfelelniük, amelyek példa nélküliek a világon, miközben az unión kívülről érkező élelmiszerek esetében ugyanez nem mondható el.
Az elnök sajnálatosnak nevezte, hogy a 2020 utáni hétéves tervezési időszak előkészítésekor nem újabb programok indításáról folyik a vita Brüsszelben, hanem arról, mennyi pénz fog rendelkezésre állni és ebből mennyi jut hazánknak. Hajmeresztőnek nevezte azt a brüsszeli javaslatot, hogy a KAP-ból óriási pénzeket elvonjanak és a forrásokat a migrációs költségek ellensúlyozására használják.
Győrffy Balázs szerint Brüsszel jelenlegi törekvései pénzt vennének el a „magyar vidéktől”, ami nyilvánvalóan ellentmond a magyar gazdák érdekeinek, hiszen a közelmúltban a magyar agrárgazdaság teljesítménye másfélszeresére nőtt, mint ahogy az agrárexport is. Úgy vélte, egyre közelebb kerülünk azon országokhoz, amelyek „történelmi hátterükből következően előttünk vannak”, de a trend könnyen megtörhet, ha a fejlesztési források csökkennek a következő időszakban.
Sárbogárd országgyűlési képviselője, Varga Gábor hangsúlyozta, hogy Dél-Fejérben húzóágazat a mezőgazdaság termőterületekkel, állattartó telepekkel és feldolgozóiparral, vagyis ennek a térségnek kifejezetten hátrányos lenne az uniós pénzek csökkenése. Jelezte, hogy további 30-40 százalékkal hatékonyabbá lehetne tenni a magyar mezőgazdaságot elsősorban a precíziós gazdálkodás és az öntözés elterjesztésével, ám ezekhez elengedhetetlen lenne az eddig agrártámogatások megtartása, azok növelése.