A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a madárinfluenza gazdasági hatásainak - mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Hozzátette, a területek teljesítménye vegyes képet mutatott, a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amelyet elsősorban a belföldi értékesítés 23,3 százalékos bővülése eredményezett. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő tavaly, ebből a készítménygyártás 179 milliárd forintot, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd forintot, a sertés- és marhahús feldolgozás 285 milliárd forintot tett ki.
Elmondta, a sertésállomány tavaly 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,87 millió volt. Az Európai Unióban (EU) 2 százalékos növekedés volt jellemző.
A kocalétszám is csökkent, több mint 4 százalékkal, az állomány nagysága 171,5 ezerre szűkült, az unióban 3 százalékos növekedés volt tapasztalható – tette hozzá. Közölte, tavaly 4,756 millió sertést vágtak le a húsipari cégek, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt, az unióban a vágásszám 260 millió körül alakult. Elmondta, 2014 óta, az élősertés és a félsertés áfájának csökkentését követően, a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt, miközben a sertések száma 4,5 százalékkal csökkent. Kitért arra is, hogy az élősertés ára Magyarországon tavaly ismét meghaladta az uniós átlagárat, és a magyar vágósertés átlagára közel 11 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban.
Hozzátette, éves átlagban a legjobban a sertéscomb (9 százalék), a készítmények közül pedig az olasz felvágott (8 százalék) fogyasztói ára emelkedett. A rövidkaraj fogyasztói ára 5,7 százalékkal, a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalék körüli mértékben nőtt.
Megjegyezte, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia, a húságazat pedig képtelen az alapanyag és a munkabérek növekedéséből fakadó önköltség-növekedés teljes mértékű beépítésére a fogyasztói árakba.
Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, az idén is mindent megtesznek az élelmiszerbiztonság védelme érdekében, így a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) a húsvéti időszakban is fokozottan ellenőrzi a húsokat és húskészítményeket.
Az MTI kérdésére az országos főállatorvos kifejtette, hogy a szakemberek főként a nyomonkövetésre, a jelölési szabályok betartására és az általános higiéniai feltételekre figyelnek majd. Idén is elsősorban a hagyományos termékeket – például a sonkákat és a tojást – ellenőrzik, valamint megvizsgálják az állatszállítások körülményeit is – mondta Bognár Lajos.
Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense megjegyezte, mintegy 6-6,3 ezer tonnányi füstölt áru fogy a húsvéti időszakban, amelynek értéke meghaladja a 7 milliárd forintot. Az évi sonkafogyasztás 25-30 százaléka ehhez az ünnephez kötődik, szalámiból és sonkaféléből fejenként mintegy 0,7 kilogrammot fogyaszt a magyar lakosság.
A szakértő felhívta a vásárlók figyelmét arra, hogy a különféle húsokat és hústermékeket az emberek általában bizalmi alapon veszik meg, ezért főként azoktól az eladóktól vásároljanak, akiket már korábbról ismernek és árujuk minőségével elégedettek.
