Az Agrárminisztérium (AM), az AgrármarketingCentrum (AMC), valamint a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete közös erőfeszítéseket tesz a hazai sertés- és mangalicahús fogyasztásának ösztönzésére.
Tarpataki Tamás az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az átlagos magyar sertéshús-fogyasztás 30 kg/fő éves mennyiségre tehető, amely az utóbbi években emelkedett erre a szintre. Ugyan a húsféle egyelőre második helyen áll a baromfihús után, a fogyasztási tendencia biztató.
A pandémia időszaka rávilágított arra, hogy mennyire fontos az elégséges mennyiségű és minőségű élelmiszer. Ugyan a COVID lecsengése után várva várt gazdasági egyensúlyt megingatta a háború kitörése, és a történelmi aszály sem kímélte az ágazat alapját képező kukoricatermesztést, a szegmens árai szerencsére viszzataláltak a helyükre. A magyar fogyasztók bizalma a sertéshús-fogyasztás iránt töretlen: ennek nagy jelentősége van a termelési és forgalmazási szint fenntartásában. Ezt a lendületet hivatott támogatni a tárca is, nemcsak az ágazati szereplők támogatásával, hanem az AMC megvalósításában éves szintű sertéságazati marketingkampányok folytatásával.
Tarpataki Tamás kiemelte, hogy a sertéságazat szereplői többek között a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program, a Vidékfejlesztési program, az állatjóléti támogatások, az állatbetegségek elleni védekezés és a tenyésztésszervezési támogatások útján juthattak többletforrásokhoz, a gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések mellett.
Tóth Péter a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy a mangalicatenyésztők immár negyedik éve dolgoznak több vírus szorításában. 2018-ban az ASP magyar vaddisznókban való megjelenése következtében elvesztették az ázsiai vevőket, de az egyesület a fajta megőrzéséért felelős állami szervekkel és az AMC-vel közösen új európai és belföldi piacokat épített ki.
Mint mondta, egy átlagos magyar polgár éves szinten néhány dkg mangalicahúst fogyaszt. Hazánkban jelenleg 10.000-es nagyságrendű tenyészkoca-állomány van, amely 7 és 10 ezer egyed között ingadozik. A magyar sertésállomány 2%-át stabilan a mangalicaállomány képezi, és bár ez csekély szám, azonban mint prémium, delikát jellegű élelmiszer jelentős mennyiségnek számít, mely forrását közel 200 hazai őstermelői gazdaság jelenti, ahol többnyire háztól történik a feldolgozás, értékesítés.
A mangalicahús-forgalom (exporttal együtt) éves szinten 12 milliárd forintot tesz ki (50% export, melynek nagy részét a spanyol sonkaexport jelenti). Becslések szerint 300 tonnát értékesítenek az Európai Unió többi országában. Spanyolországban 30 éve készül serrano típusú sonka mangalicából, mely a hazai prémium éttermi szektor számára is hatalmas potenciált rejt magában.
Giczi Gergely az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese a mai mangalicahelyzetet egyfajta ,,sikersztoriként” fémjelezte: a hazai mangalicatenyésztés tükrözi azt a sikert, hogy 30 év alatt a mangalicatenyésztők milyen mennyiségi és minőségi szintet valósítottak meg az ágazat e területén.
A sertéshús fogyasztását ösztönző kampány keretein belül az AMC immár negyedik éve közvetít fontos üzenetet a fogyasztókhoz, mely főleg a mangalicahús kedvező élettani hatásaira fókuszál (B-vitamin, cink, magnézium, vas, kedvező zsírsav-, valamint koleszterin-összetétele páratlan tápanyagforrássá teszi). Giczi Gergely kiemelte továbbá, a sertéságazat nehéz helyzetét, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) által okozott piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette. A márványozott, krémes, fehér zsírfoltokkal barázdált, lágy textúrával és zsírral jellemezhető, Omega-3 és 6 zsírsavakban, természetes antioxidánsokban gazdag mangalicahús tudatos vásárlását a húspultokban már zászló és kiírás is segíti, melyek a termék származási helyéről tájékoztatják a fogyasztókat.
