Néhány hét alatt új állategészségügyi kérdés került az európai lóállományokkal foglalkozó szakemberek elé. A nyáron még elsősorban szarvasmarhák megbetegedése kapcsán vizsgált Shamonda-vírust Svájcban már elhullott, súlyos idegrendszeri tüneteket mutató lovak agyszövetéből is kimutatták.
Németországban szintén igazoltak fertőződést lóban, így már nem egyetlen, elszigetelt svájci megfigyelésről van szó. A kórokozó pontos szerepét ugyanakkor még vizsgálják, ezért jelenleg különösen fontos elkülöníteni egymástól azt, amit már biztosan tudunk, és azt, amire egyelőre csak a körülmények utalnak.
Négy svájci ló agyszövetében találták meg a vírust
A Shamonda-vírus az Orthobunyavirus nemzetség Simbu szerocsoportjába tartozik, vagyis ugyanabba a csoportba, mint az európai állattartók számára már ismerős Schmallenberg-vírus. A jelenlegi európai változatot 2026 nyarán szarvasmarhákban azonosították több országban. A fertőzött állományokban többek között láz, étvágytalanság, hasmenés és jelentős tejtermelés-csökkenés jelentkezett.
A lovaknál azonban egészen más klinikai kép került előtérbe. Július végétől Svájc különböző térségeiből a berni és zürichi lóklinikákra a szokásosnál több, tisztázatlan eredetű idegrendszeri megbetegedést jelentettek. Az ismert fertőző okok vizsgálata nem adott magyarázatot minden esetre.
A legfrissebb svájci adatok szerint végül négy elhullott ló – három zürichi és egy berni állat – agyszövetében sikerült kimutatni a Shamonda-like vírust. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert Európában korábban nem írtak le ilyen víruskimutatást lovakban.
A német Friedrich-Loeffler-Institut időközben egy Rajna-vidék–pfalzi ló Shamonda-vírus-fertőzését is megerősítette. A vírus tehát nem kizárólag Svájcban érintette a lóállományt.
A vírus jelenléte még nem bizonyít mindent
A jelenlegi eredmények értelmezésénél van egy fontos korlát. Bár a vírus megtalálása az érintett lovak agyszövetében komoly gyanút vet fel, egyelőre nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy valóban a Shamonda-vírus okozta az észlelt idegrendszeri tüneteket.
Élő, beteg lóban ráadásul különösen nehéz a közvetlen víruskimutatás. A svájci vizsgálatok során a vérből és az agy-gerincvelői folyadékból eddig nem sikerült magát a vírust kimutatni. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a virémia – vagyis az az időszak, amikor a vírus a vérben jelen van – nagyon rövid lehet.
Antitesteket már több lóban találtak, ám ez önmagában csak azt jelzi, hogy az állat korábban kapcsolatba kerülhetett a vírussal. Abból nem lehet megállapítani, hogy az adott idegrendszeri megbetegedést is ez okozta.
Ezekre a tünetekre érdemes különösen figyelni
Az eddig leírt esetek kezdetén a lovak gyakran feltűnően bágyadtak, tompák, aluszékonyak voltak. Később bizonytalan járás, koordinációs és egyensúlyzavar, izomrángás, valamint az érintésre vagy más ingerekre adott túlzott reakció jelentkezhetett. Egyes állatoknál ferde fejtartást, akaratlan szemmozgást, kancsalságot és súlyos járászavart is megfigyeltek.
Nem minden eset alakult egyformán. Voltak enyhébb lefolyású megbetegedések, amelyekből az állatok javulni kezdtek, míg más lovaknál olyan súlyos neurológiai állapot alakult ki, hogy az eutanázia vált szükségessé.
Mindezek a tünetek azonban nem tekinthetők Shamonda-specifikusnak. Idegrendszeri tüneteket mutató lónál más fertőző és nem fertőző betegségek lehetőségét is vizsgálni kell. Különösen fontos ez azért, mert 2026 augusztusában Svájcban egy helyben fertőződött lóban a nyugat-nílusi vírust is igazolták.
A törpeszúnyogok elleni védekezés a kulcs
A Simbu szerocsoport vírusait vérszívó Culicoides törpeszúnyogok terjesztik. A Shamonda-vírus ellen jelenleg nincs lovak számára rendelkezésre álló specifikus vakcina, és célzott vírusellenes kezelés sem ismert. Megbetegedés esetén ezért az állatorvosi ellátás a tünetek kezelésére és az állat állapotának stabilizálására épül.
A gyakorlatban emiatt most a vektorok elleni védekezésnek van jelentősége. A lovak rovarterhelésének csökkentése, az istálló és környezetének olyan kezelése, amely mérsékli a törpeszúnyogok jelenlétét, valamint a megfelelő rovarriasztó védelem csökkentheti a fertőződés kockázatát. Teljes védelmet azonban ezek az intézkedések sem jelentenek.
Ha egy ló hirtelen bágyadttá válik, bizonytalanul jár, tántorog, szokatlanul aluszékony, izomrángást vagy egyensúlyzavart mutat, az eset mielőbbi állatorvosi kivizsgálást indokol. Az új vírus jelentősége ugyanis még nem tisztázott, miközben a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek elkülönítése önmagában is fontos.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
