A kólát aligha sorolná bárki a lógyógyászatban használatos készítmények közé, mégis van olyan emésztőszervi probléma, amelynél állatorvosi körülmények között alkalmazzák.
Egy utrechti vizsgálatban jóval nagyobb arányban hagyták el élve a klinikát azok a gyomortartalom-besűrűsödéssel kezelt lovak, amelyek terápiájának része volt a szondán keresztül beadott kóla. Az eredmény figyelemre méltó, de nem jelenti azt, hogy a kóla bizonyított gyógymód lenne. Különösen nem jelenti azt, hogy kólikázó lónál otthoni kezeléssel érdemes próbálkozni.
Amikor a takarmány nem jut tovább a gyomorból
A lovak gyomorobstipációja, más néven gyomorimpakció ritka, de súlyos emésztőszervi megbetegedés. Ilyenkor a gyomorban felhalmozódó takarmány nem ürül megfelelően, tömött masszát képez, amely akadályozza a gyomortartalom továbbjutását.
A tünetek nem feltétlenül árulják el azonnal, hogy a probléma éppen a gyomorban van. A leggyakoribb panasz a kólika, de étvágytalanság, bágyadtság, fogyás, láz, hasmenés vagy felfúvódott has is előfordulhat. Az utrechti esetek között súlyos állapotú, sokkos lovak is voltak. A klinikára érkezéskor mért magasabb pulzus, hematokrit- és vérlaktátszint rosszabb kimenetellel társult.
A biztos diagnózis ezért állatorvosi feladat. A klinikai vizsgálat mellett ultrahang és mindenekelőtt gasztroszkópia segíthet annak megállapításában, hogy maradt-e jelentős mennyiségű, tömör takarmány a gyomorban. A vizsgálatban gasztroszkóppal akkor tekintették impaktáltnak a gyomrot, ha legalább 16 órás koplalás után is annyi takarmány maradt benne, hogy az akadályozta a gyomor megfelelő áttekintését.
Nem önmagában a kóla a kezelés
A gyomorimpakció kezelésének egyik fontos eleme a besűrűsödött tartalom felpuhítása. Erre szondán keresztül folyadék juttatható a gyomorba, és szükség szerint ismételt gyomormosásra is sor kerülhet. Korábbi klinikai tapasztalatok alapján az enterális folyadékkezelés önmagában is eredményes lehet: egy 20 lovat vizsgáló korábbi esetsorban 2–10 liter izotóniás folyadék néhány óránkénti beadásával az esetek 90 százalékában sikerült megszüntetni az impakciót.
A kóla ennek a kezelésnek lehetséges kiegészítője. Az utrechti klinikán nagy testű felnőtt lovaknál alkalmanként általában 1,5–2 litert, vagyis hozzávetőleg 3–4 ml/testtömeg-kilogrammot alkalmaztak. Ez azonban nem tekinthető általánosan ajánlható dózisnak: a kutatás visszamenőlegesen feldolgozott kórlapokra épült, ezért az egyes állatoknál beadott mennyiséget és az ismétlések számát nem lehetett minden esetben pontosan rekonstruálni.
Hogy miért lehet hatása a kólának, arra egyelőre nincs biztos válasz. Feltételezik, hogy alacsony, körülbelül 2,6-os pH-ja, illetve a szén-dioxid szerepet játszhat a tömör növényi eredetű gyomortartalom fellazításában. A mechanizmust azonban lovaknál nem sikerült egyértelműen tisztázni.
Nagy különbség mutatkozott a két csoport között
Az Utrechti Egyetem kutatói 125 lóféle 2003 és 2019 közötti kórlapját elemezték. Az állatok közül 58 kezelésében szerepelt kóla, 67 esetében nem. A különbség jelentős volt. A kólával is kezelt 58 állat közül 48, vagyis 82,8 százalék hagyhatta el a klinikát, míg a kólát nem kapó csoportban 67-ből 24 állat, 35,8 százalék került haza.
A különbség statisztikailag is szignifikáns volt. Azokban az esetekben, amelyeknél az impakció megszűnésének időpontját meg lehetett becsülni, ehhez átlagosan 2,6 nap kellett, de az időtartam egy és tizenegy nap között változott. Az adatok ugyanakkor nem bizonyítják, hogy önmagában a kóla okozta a kedvezőbb eredményt. Nem előre megtervezett, randomizált kezelési kísérletről volt szó, hanem több mint másfél évtized klinikai eseteinek utólagos elemzéséről. A kezelési protokoll sem volt egységes, ezért a két csoport közötti különbséget más tényezők is befolyásolhatták.
A fríz lovaknál érdemes különösen figyelni
A kutatás másik feltűnő eredménye a fríz lovak magas aránya volt. A 125 esetből 39 fríz volt, vagyis az érintett állatok 31,2 százaléka ebből a fajtából került ki. Összehasonlításként az egyetem klinikájának beteganyagában a frízek aránya mindössze 9,4 százalék volt.
A kólával kezelt frízek eredménye is kedvezőtlenebbnek bizonyult: 18 állatból 12 hagyta el a klinikát, míg más fajtáknál 40-ből 36. A fajta túlreprezentáltságának pontos oka nem ismert, de korábbi kutatások fríz lovaknál a nyelőcső működésének és szövettani felépítésének sajátosságait is leírták. A mostani adatok alapján mindenesetre indokolt, hogy visszatérő vagy nehezen magyarázható kólikás panaszok esetén ennél a fajtánál a gyomor érintettsége is felmerüljön a kivizsgálás során.
Nem veszélytelen beavatkozás
A kóla beadását követően egyes lovaknál fogcsikorgást és kólikás tüneteket észleltek. Ennek hátterében állhatott az ital savassága vagy a gyomorba juttatott folyadék térfogata. Ez azért sem mellékes, mert gyomorimpakció mellett gyomorfekély is jelen lehet, így a savas folyadék fájdalmat válthat ki. A cukortartalmú kóla esetében elméletileg a laminitis kockázata is felmerül. A 125 állatot feldolgozó esetsorban ilyen szövődményt nem észleltek, ez azonban nem teszi kockázatmentessé az alkalmazását.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
