Az aszály miatt több Békés megyei gazda elkezdte a kukorica silózását. A takarmány csökkenő mennyisége és gyenge minősége az állattenyésztési ágazatra is hatással lesz - hangzott el a Békés megyei aratási koordinációs bizottság ülésén.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatósága által az MTI-nek kedden elküldött adatsorban olvasható, hogy a csapadékhiány miatt
minden nap romlik az amúgy is rossz minőségű, silózásra alkalmas kukorica állapota. Több állattartó telep jelezte már, hogy állatállomány-létszámcsökkentést kell eszközölnie, az állatok ellátása komoly gondot fog okozni, az idén lesilózott kukoricák gyenge tápértékű tömegtakarmányok. Az esetleges állatlétszám-csökkenés a pályázati vállalásoknál is problémát fog okozni
– írják.
Az ülésen résztvevők megállapították, hogy a kukoricánál
meg sem lehet saccolni, mekkora terméskiesés várható.
A napraforgónál még nem annyira reménytelen a helyzet, annak ellenére, hogy fél termés sem várható a szokásoshoz képest – tették hozzá.
A gazdák Békés megyében őszi árpát csaknem 31 ezer, őszi búzát 100 ezer hektárról takarítanak be. Az árpaterületeken végeztek a munkával, az átlagtermés 3,5 tonna hektáronként, a hektolitersúly gyenge. Az őszi búza vetésterületének 95 százalékos betakarítása után a termésátlag 3,2 tonna hektáronként. A tavalyi termésátlag csaknem ennek kétszerese volt.
A szalmabetakarítás jelenleg 60 százalékos.
Az állattenyésztésben súlyos takarmányhiány mutatkozik, ezért a búzaszalmát egyes gazdálkodók tömegtakarmányként fogják hasznosítani
– közölte a kamara.
Az őszi árpa felvásárlási ára jelenleg tonnánként 103-104 ezer forint; az őszi búzáé 130 ezer forint maximum. Az őszi káposztarepcéért tonnánként 260 ezer forintot fizetnek. Repce Békés megyében 8 ezer hektáron termett idén; több mint 7600 hektáron végeztek az aratással, a termésátlag 1,5 tonna hektáronként. Tavaly duplaekkora területen termett repce a megyében.
Egy hét alatt 15 mezőgazdasági tűzeset történt, ebből kettő 10 hektár feletti területnagyságú volt. A múlt héten csaknem ötszáz kárenyhítési kérelmet adtak be a gazdák, így azok száma a tavalyi háromszorosára, 1882-re nőtt – szerepel az adatsorban.
