A NÉBIH szerint a vadon élő állatoknál a Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul. Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani. De a háztáji (vad)húsfeldolgozás kockázatos.
Nem csak az afrikai sertéspestis (ASP) az egyetlen olyan betegség, ami a vad- és a sertésállományban előfordulhat. Néhány hete jelent meg a bama.hu-n, hogy 2019. január 15-én a kormányhivatal szakemberei nagyfokú a Trichinella-fertőzöttséget észleltek egy Baranya megyéből származó vaddisznóban. Mivel senkinek sem hiányzik az ASP-hez hasonló egy újabb vész, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) érdeklődött a NAK, hogy ennek felbukkanása mit jelent, mit okozhat, illetve, hogyan lehet megakadályozni az elterjedését.
A NÉBIH tájékoztatása szerint trichinellosist egy parazita okozza. Hazánkban három Trichinella-faj (Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis) fordul elő és okozhat fertőzöttséget. Közülük a Trichinella spiralis olyan fonálféreg, amely valamennyi gerinces fajban megtelepedhet, de legfogékonyabb iránta a sertés, a rágcsálók (patkány, egér) és az ember. A fertőzés forrása mind embernél, mind állatoknál, minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény (füstölt, pácolt). Az ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg.
Mint a hatóság a NAK érdeklődésére elárulta, a fertőzöttség nemcsak Baranya megyében, hanem az ország legtöbb megyéjében előfordul, bár gyakorisága megyénként eltérő. A NÉBIH 2006 óta zajló adatgyűjtése alapján általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött, emiatt a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell figyelni. A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka fertőzött Trichinella-fajokkal. Vaddisznóban az 2015 és 2018 között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget.
Mivel a fertőzésre fogékony a sertés is, a NÉBIH megnyugtatásul közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes munkájának köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől. Azonban – tették hozzá – a parazita szórványosan háztáji sertésekben előfordulhat: az elmúlt tíz évben mindössze egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még 2009-ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen.
A Magyar Állattenyésztők Lapjában 2015-ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson a helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el, és mint kiderült, vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék volt a kiváltó ok. Ennek kapcsán a NÉBIH leszögezte: a fertőzés forrása sertéseknél is a Trichinella-fertőzött nyers hús. Emiatt meg kell akadályozni, hogy a sertések a vadon élő állatok tetemeihez hozzáférjenek. Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására.
A hatóság megemlítette, hogy itthon is – a fogyasztási trendek átalakulásának megfelelően – növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek, így a természetes módon tartott sertésekből – főleg a mangalicákból – készített termékek iránt. A NÉBIH szerint a mangalica fajtájú állatok azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek betudhatóan jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a zárt (pl. nagyüzemi) körülmények között tartott sertések. A hatóság kiemelte, amennyiben az ilyen módon tartott sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket (sonkát, kolbászt) készítenek az állatokból, az komoly veszélyt jelent a fogyasztóra nézve.
Ami pedig a védekezést illeti: NÉBIH kiemelte, a házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott. Aki biztos akar lenni abban, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését. Hozzátették, a parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos – 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó – sütés, főzés illetve fagyasztás (-15 fokon, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul. A hivatal szerint minderre a házi kolbásztöltés idején, a nyers hús kóstolgatásakor érdemes erre gondolni!
A NÉBIH bevezetett és rendszeresített hatósági intézkedéseket a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében. Mint közölték, Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány alkalommal történik vaddisznó-mintákból. A vágóhidakon levágott minden egyes sertésnél, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot – ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. Így, jegyezték meg, fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó. További részletek a védekezésről ide kattintva érhetőek el.
Az említett állatorvosi tanulmány szerint „a trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget”.
