Az ázsiai hagyományos gyógyászat egyik legvitatottabb alapanyaga, a medveepe hamarosan végleg eltűnik Dél-Korea legális kínálatából. A kormány 2026 elejétől teljes körű tilalmat vezet be a medvék tenyésztésére és az epe kinyerésére.
A döntés egy többéves társadalmi és szakmai egyeztetés eredménye, amelyben állami szervek, tenyésztők és állatvédők egyaránt részt vettek. A változás nemcsak állatjóléti, hanem agrár- és vidékgazdasági szempontból is jelentős.
Hagyományból vitatott iparág
Dél-Korea az 1980-as évektől engedélyezte a medvék zárt tartásban történő tenyésztését, elsősorban az ázsiai fekete medve (más néven galléros medve) epehólyagjának hasznosítására. Az epét a hagyományos orvoslásban gyulladáscsökkentőként és vitalitást fokozó szerként alkalmazták, illetve egyes élelmiszerek összetevője is volt.
Az elmúlt két évtizedben azonban a tudományos bizonyítékok hiánya, a szintetikus alternatívák megjelenése és az állatkínzásról készült felvételek jelentősen csökkentették a keresletet.
Jogszabályi fordulat és szankciók
A környezetvédelmi és klímavédelmi tárca által bejelentett intézkedés 2026. január 1-jétől megtiltja a medvék szaporítását, tartását és az epe kinyerését. A megszegőkre akár többéves szabadságvesztés is kiszabható. A gazdálkodók hat hónapos türelmi időt kapnak, ezalatt állami támogatás jár az állatok ellátásához, amíg azok áthelyezésre nem kerülnek.
Kártalanítás és gazdálkodói feszültségek
A program egyik legkényesebb pontja a kártalanítás. Jelenleg mintegy kétszáz medve él még 10–12 farmon, miközben az állam és civil szervezetek eddig csak néhány tucat egyedet tudtak kivásárolni. A tenyésztők szerint az ajánlott összegek nem fedezik az elmúlt évtizedek beruházásait és fenntartási költségeit, ezért többen kivárnak.
Agrárszakértők ugyanakkor rámutatnak: a korábbi években már jelentős állami kompenzációval ösztönözték az ivartalanítást, ami hozzájárult az állomány fokozatos csökkenéséhez.
Menhelyek szűk kapacitással
Az állatvédő szervezetek üdvözlik a tilalmat, de felhívják a figyelmet a befogadóhelyek hiányára. A jelenlegi állami menhely kapacitása korlátozott, egy új létesítmény megnyitása pedig több évvel csúszik infrastrukturális problémák miatt. Emiatt felmerült, hogy egyes medvéket külföldi állatkertek vagy természetvédelmi központok fogadnának be.
Nemzetközi és agrártanulságok
Dél-Korea döntése illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amely a vadon élő állatok hasznosításának szigorúbb szabályozását célozza. Az eset rávilágít arra is, hogy az állattenyésztést érintő tiltások csak akkor lehetnek sikeresek, ha a gazdálkodók számára kiszámítható átmenetet és reális kompenzációt biztosítanak. Az agrárágazat számára ez fontos precedens lehet más, társadalmi viták kereszttüzébe kerülő tevékenységek jövőbeni átalakításához.
Kiemelt kép: Pixabay.
