Állattenyésztés

Átalakulóban a hazai halgazdálkodás

NAK

Eltolódtak a hangsúlyok a hazai halgazdálkodásban, ehhez kell az érintetteknek alkalmazkodni – derült ki a rövid és a hosszú távú feladatokról, célokról a MAHAL halak napi szakmai rendezvényén.

A március 20-i Halak Napja eddig amolyan ,,féllegális” esemény volt az éves – a hazai és nemzetközi környezet- és természetvédelmi jeles napokat összegző – zöld naptárban. Hivatalossá tételét a Magyar Haltani Társaság kezdeményezte, és az ügyet 2017-es közös döntésük nyomán támogatta a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOS), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL), valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete is.

Így tavaly és 2018. március 20-án – félhivatalosan – meg is tartották a Halak Napján esedékes szakmai rendezvényt. A mostani, keddi eseményen elhangzott, az FM hamarosan beadja azt az országgyűlési határozattervezetet, aminek elfogadása után a szakmai és társadalmi szervezetek jövőre akár már „jogszerűen” is népszerűsíthetik a halakat e tavaszi napon.

Van is miért a halakkal kapcsolatos ismereteket növelni, hiszen – ahogy Juhász Lajos, a Magyar Haltani Társaság alelnöke a keddi konferencián megjegyezte – egyfelől jelentős emberi táplálékforrás, másfelől mert a 90 hazai halfaj között több veszélyeztetett faj is van. Viszont Urbányi Béla, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára egy másik fontossági szempontot emelt ki. Mint mondta, azzal, hogy 2016-ban megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken és ennek nyomán a MOHOSZ helyi szervezetei kezelik az állami tulajdonú vizeket, a – más társágazatokhoz képest hátrányos helyzetű, kicsi és sebezhető – mezőgazdasági haltermelési ágazatban szereplőknek és a horgászközösségnek immár közösen kell tevékenykedniük a halgazdálkodás terén.

Ugyanakkor leszögezte, nincs ellentét a felek között, ellenben a hangsúlyok eltolódtak, amihez mindenkinek alkalmazkodnia szükséges. Immár a természetes vizek halgazdálkodási hasznosításánál a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése, a haltermelés-támogatásban pedig a horgászati célú termelés élvez elsőbbséget.

Urbányi Béla szerint az új irányú fejlődéshez mindenképpen szükséges a horgászszervezeteknél a koordinált és komplex igényfelmérés, a termelőknél pedig a kapacitás- és szándékfelmérés – már csak azért is, mert mint mondta, az előbbiek közül nem mindegyik van tisztában azzal, hogy milyen fajú halakat rejt az általa kezelt terület és milyen fajták kifogására van valódi igény.

Mindezek ismeretében szükség lesz szerinte többéves ciklusú tervezésre (benne ármeghatározással, piaci előrejelzéssel), tartós termeltetési – árgaranciát is tartalmazó – megállapodásra, a halkereskedők szerepének tisztázására, valamint a MOHOSZ és a MAHAL által közösen működtetett online halpiac kialakítására is.

A termelés elősegítése érdekében szükség lesz a genetikailag is megfelelő anyaállományok begyűjtésére és területi fenntartására, szaporítására, továbbá a „horgász méretű” és a víztípusra megfelelő fajok és korosztályok meghatározására, ezek halgazdálkodási tervbe való illesztésére. A fenntarthatóság pedig a halélőhelyek folyamatos monitorozásával, illetve azok időszakos – a vízminőséget, a táplálékbázist és a haleltartó-képességet célzó – felmérésével érhető el.

Urbányi Béla szerint azt kell elérni, hogy a hazai vizekbe lehetőleg magyar hal kerüljön, lévén az őshonos magyar halállomány nemzeti kincs. A telepített standard őshonos fajok közé tartozik a ponty, a süllő, a csuka, a harcsa, a kecsege, a dévérkeszeg, a karikakeszeg és a bodorka, a telepítésre javasolt őshonosak közé pedig a compó, a széles kárász, a balin, a kősüllő, a csapó sügér, a menyhal, a márna, a jászkeszeg, a paduc, a szilvaorrú és a vörösszárnyú keszeg, valamint a domolykó. Úgy vélte, a nem invazív, idegenhonos fajokat (amúr, pisztrángsügér, tokfélék) érdemes „megtűrni” a vizekben, míg az inváziós, idegenhonos fajokat (ezüstkárász, busák, törpeharcsák) már nem szabadna telepíteni, legfeljebb alkalmilag vagy folyamatosan szelektálni.

– Az állami tulajdonban lévő természetes vizek kiemelkedő természeti és társadalmi értéket jelentenek, így a horgászok a halgazdálkodás terén megkapott lehetősége egyben komoly felelősség is. Itt a közfeladat és a közérdek valóban találkozik, és e keretek között közel 440 ezer horgászt kell kiszolgálni – tette hozzá a tanszékvezető.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért köpködnek a lámák és alpakák?

2024. október 31. 11:10

A lámák és alpakák alapvetően kedves állatok, de megeshet, hogy bizony aki közel megy hozzájuk, azt leköpik… De vajon miért teszik?

Hogyan lesz a baromfitrágyából tápanyagforrás?

2024. október 30. 15:10

A baromfitrágya komposztként történő használata csodát tesz a kertben. De hogyan hasznosítsuk újra, hogyan lesz belőle tápanyag?

Mit keresnek itt az alpakák, és miért jó üzlet a tartásuk?

2024. október 29. 15:10

Az alpakákat tavasszal nyírják a gazdák, ez a kor, a nem és a származás függvényében állatonként körülbelül 3-6 kilogramm gyapjút jelent.

Állati vészhelyzetek: fagyállómérgezés

2024. október 29. 09:40

Új sorozatot indítunk, amely az aktuális vagy érdeklődésre számot tartó háziállat-vészhelyzeteket, betegségeket veszi számba.

Így járnak a balatoni orvhalászok!

2020. november 30. 16:10

Hosszas megfigyelést követően értek tetten a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kollégái azt a férfit a balatonboglári kikötőben, aki tiltott módon kísérelt meg halat fogni, illetve a balatonkenesei kikötőben két főre lettek figyelmesek, akik a kikötőmedencébe nagy mennyiségben télre "beállt" keszegeket gereblyézték.

Ha péntek, akkor halas recept: Halchips

2019. április 12. 13:08

A MA-HAL a Nagyböjtben minden pénteken megoszt egy különleges, de könnyen elkészíthető halas receptet, ami kizárólag hazai halat használ alapanyagként.

Tiszai halászléért 200 kilométerről is eljönnek

2020. december 16. 09:31

A tiszacsegei halászcsárda elődjét az 1900-as évek elején építették, mondhatnánk közkívánatára, a komppal átkelő éhes utazók részére, a helyi halászok pedig folyamatos ellátást biztosítottak a konyhának. Azóta igencsak sok víz lefolyt a Tiszán, a friss hal sem a csárda előtti folyóból kerül már az asztalra, de az egykori népszerűség mit sem változott.

Nagyböjt alatt is ajánlott a hal

2019. március 10. 09:26

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a nagyböjti időszakban kampányt tart a halfogyasztás népszerűsítésére.