A miniszter arra emlékeztetett, hogy a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük. Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek az előállítás költségei, a takarmányárak és az energiaköltségek. Ugyanebben az időszakban viszont az átadási árak drasztikusan csökkentek, így veszélyesen „kinyílt az olló.” Ennek eredményeként ma már a leghatékonyabb gazdaságok számára is veszteséges a sertéstartás. Ez a helyzet pedig még rövidtávon sem tartható fenn – tette hozzá Nagy István.

Kifejtette, az Európai  Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében kezdeményeztük ennek a válságalapnak a felhasználását. Ebből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. A válságalap megnyitásához a Tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter szavai szerint Magyarországon minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. Nagy István példaként említette, hogy megemeltük az idei állatjóléti támogatások keretét 4 milliárd forinttal, emellett támogatott hitelt nyújtunk a gazdáknak, az Európában elsőként elindított Krízisbiztosítási Rendszerünk pedig elérhető már a sertéstartók számára is. A minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.