Egy német projektben a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradékanyagok és a hígtrágya savval végzett kezelésének hatékonyságát vizsgálták.
A módszert Dániában már széles körben alkalmazzák. A technológia célja a mezőgazdaságban az ammóniakibocsátás csökkentése a légszennyezés csökkentése érdekében.
Kevesebb metán termelődik
A projekt eredményei azt mutatják, hogy a sertés- és szarvasmarhatrágya savasítása jelentősen csökkenti a metán termelődését – sertéstrágya esetében 20 százalékkal, szarvasmarhatrágya esetében 27 százalékkal.
Ugyanakkor a biogázban megnövekedett kénhidrogén-koncentrációt mértek, ami szükségessé tette a kéntelenítéshez szükséges vaskészítmények alkalmazását. Ezenkívül a fermentációs maradék kénkoncentrációja négyszer-ötször magasabb volt, mint a kezeletlen hígtrágyáé.
Javuló nitrogénhatékonyság
A kutatók jelezték, hogy ezt a megnövekedett kéntartalmat figyelembe kell venni a műtrágyamérlegben, mivel emiatt a gazdálkodók gyorsan túlléphetik az előírt műtrágya-határértékeket: az elvégzett vizsgálatok során akár hétszeres túllépés is előfordult. Érdekes módon a vizsgálat azt is kimutatta, hogy az ecetsav használata mintegy 20 százalékkal javíthatja a metánhozamot, bár az ecetsav ára lényegesen magasabb, mint a kénsavé. Ezért valószínű, hogy az állattenyésztő gazdaságok a költségek miatt inkább kénsavat fognak használni.
Bár a költségek magasabbak voltak, a talajra és a tápanyag-hatékonyságra gyakorolt hatással elégedettek voltak: a talaj mikrobiomját nem befolyásolta negatívan a savasítás. Ráadásul valóban csökkent az ammóniumkibocsátás, aminek köszönhetően potenciálisan kevesebb az ásványi műtrágyára lehet szükség. Emellett a búzatermesztés során keletkező ammónia mennyisége több mint 80 százalékkal csökkent, és a búzaszemek nyersfehérje-tartalma nőtt.
Az eljárás összességében hasznos, de költséges
Bár ezek az eredmények azt mutatják, hogy a hígtrágya savas kezelése elősegíti a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célokat, a kezeléssel járó többletköltségeket jelenleg nem ellensúlyozza az ásványi műtrágyákon való megtakarítás vagy a magasabb terméshozam. A magas költségek és a biogáztermelésből származó kisebb haszon összességében pénzügyi veszteséget jelent az üzemeltetők számára.
Állami vagy akár uniós támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy ez a módszer jobban beépüljön a mezőgazdasági gyakorlatba.
Fotó: Pixabay
