Állattenyésztés

Friss információk a már szarvasmarhát is fertőző madárinfluenzáról

Agrofórum Online

Március 25-én az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) és a Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) bejelentette, hogy a magas patogenitású madárinfluenza, különösen az A típusú (H5N1) madárinfluenza vírusát először azonosították amerikai tejelő szarvasmarhákban. Ezzel kapcsolatban a július 3-ig rögzített megfigyeléseket és tanácsokat tették közzé.

Az A típusú (H5N1) madárinfluenza-vírust 12 amerikai államban igazolták tejelő szarvasmarhákban. Az eddigi vizsgálatok szerint a tejelő szarvasmarhákban észlelt vírus ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint amely a vadon élő madarakat és a baromfiállományokat fertőzi, és amely az Egyesült Államokban több vadon élő és házi emlősfajban is szórványosan előfordult.

Mit lehet tudni a szarvasmarhában kimutatott vírusról?

A tehenek gyakori tünetei közé tartozik a csökkent étvágy és tejtermelés, valamint a rendellenesen kinéző tej (sűrűbb, elszíneződött). Leginkább a tejelő tehenek érintettek. A betegség tüneteit az állományon belül a tehenek kevesebb mint 10%-ánál jelentették.

Míg az A típusú madárinfluenza-vírus (H5N1) gyakran a madarak megbetegedését és halálát okozza, a tejelő szarvasmarhák esetében ez nem jellemző. A legtöbb érintett állat a jelentések szerint kezeléssel meggyógyul, és az elhullás aránya alacsony, legfeljebb 2%.

A H5N1 vírus terjedése az állományokon belül és az állományok között azt jelzi, hogy a szarvasmarhák egymást is fertőzik. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a vírus a szarvasmarhatelepről átterjedhet a közeli baromfitelepekre. A létesítmények közötti közvetítheti a telephelyek közös személyzete; a telephelyek által közösen használt, nem fertőtlenített járművek és berendezések; valamint a látogatók.

Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vadmadarak terjesztik a H5N1 vírust a szarvasmarhák között, de ez a lehetőség nem zárható ki. Az USDA sürgette az állatorvosokat és a termelőket, hogy ügyeljenek a fertőzés terjedésének megakadályozására. Figyeljék a beteg állatokat, különítsék el és vizsgálják meg őket; minimalizálják a szarvasmarhák mozgását. Az újonnan érkezett szarvasmarhákat a megérkezésük után 30 napig különítsék el és figyeljék meg.

Az eddig elvégzett vizsgálatok nem találtak olyan változásokat a vírusban, amelyek az emberre való átterjedését elősegítenék.

A CDC azt ajánlja, hogy a magas patogenitású madárinfluenzával fertőzött állatokkal érintkező embereket figyeljék meg. Azokon, akiknél a tünetek jelentkeznek, az állami vagy helyi közegészségügyi hivatalban H5N1-vírustesztet kell végezni.

Más állatokra és a közegészségügyre gyakorolt hatás

Eddig legalább 26 macskában mutatták ki a madárinfluenza-vírust olyan államokban, ahol a vírust tejelő szarvasmarhákban is megtalálták. A macskáknál – a fajról korábban már ismert volt, hogy elkaphatja – a betegség súlyos, neurológiai tüneteket, bőséges szemváladékozást és magas elhullási arányt okoz.

A Nemzeti Állategészségügyi Szolgálati Laboratórium (NVSL) megerősítette, hogy alpakákban is kimutatták a vírust. Ezek olyan telepről származnak, ahol 2024 májusában madárinfluenzával fertőzött baromfiállományt semmisítettek meg.

Eddig három, fertőzött tehenekkel érintkező tejgazdasági dolgozó esetében – kettő Michiganben és egy Texasban – igazolták az A-típusú madárinfluenza-vírus fertőzését. Két dolgozó tünetei enyhék voltak (kötőhártya-gyulladás). A harmadik személy az első, akinél légzőszervi tünetek (láz nélküli köhögés) jelentkeztek. Mindhárom beteg felépült, illetve gyógyulófélben van. Ez a három eset nem függ össze egymással, és az emberi influenzás megbetegedések száma nem emelkedett. A rendelkezésre álló információk alapján továbbra is alacsony a kockázata, hogy a magas patogenitású madárinfluenza a lakosságot veszélyeztetné.

A fertőzött állatokkal vagy azok környezetével szorosan vagy hosszabb ideig védelem nélkül érintkező embereknél nagyobb a fertőzés kockázata.

Élelmiszer-biztonsági tanácsok

Az USDA, az FDA és a CDC szerint továbbra sincs veszélyben a kereskedelmi tejellátás biztonsága, mivel a fertőzött tej nem kerül az emberi élelmiszer-ellátásba. A kereskedelmi forgalomba kerülő tejet pasztőrözik, a tejmintákban pedig ellenőrzik, hogy nincs-e benne jelen a vírus. Az eredmények alapján a pasztőrözés hatékonyan inaktiválja a vírust, és a pasztőrözött tej fogyasztása biztonságos. Húsmintákból nem mutatták ki a vírust, így annak fogyasztása is biztonságos.

Az embereknek azt tanácsolják, hogy ne igyanak nyers tejet, ne egyenek nyers tejből készült sajtot, és a húst megfelelően kezeljék és legalább 80 oC belső hőmérsékletűre főzzék. Ez vonatkozik a háziállatok etetésére használt húsra is.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Kártalanítás és vis maior segíti az állattartókat

2025. április 14. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus miatt vis maior helyzetet hirdetett ki Nagy István agrárminiszter.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Jöhet a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő takarmány

2021. november 21. 11:47

A szarvasmarhák erős üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő takarmány-adalékanyag elsőként kerülhet piacra Európában.

Nem tudják megfizetni a magyar marhát Törökországban

2018. február 14. 13:43

A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll.

Kéknyelv-betegség: új vakcinák, de késik az elérhetőség

2025. március 10. 16:10

Az Európai Unió két új vakcinát hagyott jóvá a kéknyelv-betegség ellen, de ezek egyelőre nem érhetők el a gazdák számára.

Így gazdálkodnak Ukrajnában a folyamatos orosz tűz alatt

2024. augusztus 14. 13:10

Mióta az ukrán erők a múlt héten váratlanul előrenyomultak az orosz Kurszk régióba, újabb fejezet kezdődött a térségi harcokban.