Március 25-én az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) és a Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) bejelentette, hogy a magas patogenitású madárinfluenza, különösen az A típusú (H5N1) madárinfluenza vírusát először azonosították amerikai tejelő szarvasmarhákban. Ezzel kapcsolatban a július 3-ig rögzített megfigyeléseket és tanácsokat tették közzé.
Az A típusú (H5N1) madárinfluenza-vírust 12 amerikai államban igazolták tejelő szarvasmarhákban. Az eddigi vizsgálatok szerint a tejelő szarvasmarhákban észlelt vírus ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint amely a vadon élő madarakat és a baromfiállományokat fertőzi, és amely az Egyesült Államokban több vadon élő és házi emlősfajban is szórványosan előfordult.
Mit lehet tudni a szarvasmarhában kimutatott vírusról?
A tehenek gyakori tünetei közé tartozik a csökkent étvágy és tejtermelés, valamint a rendellenesen kinéző tej (sűrűbb, elszíneződött). Leginkább a tejelő tehenek érintettek. A betegség tüneteit az állományon belül a tehenek kevesebb mint 10%-ánál jelentették.
Míg az A típusú madárinfluenza-vírus (H5N1) gyakran a madarak megbetegedését és halálát okozza, a tejelő szarvasmarhák esetében ez nem jellemző. A legtöbb érintett állat a jelentések szerint kezeléssel meggyógyul, és az elhullás aránya alacsony, legfeljebb 2%.
A H5N1 vírus terjedése az állományokon belül és az állományok között azt jelzi, hogy a szarvasmarhák egymást is fertőzik. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a vírus a szarvasmarhatelepről átterjedhet a közeli baromfitelepekre. A létesítmények közötti közvetítheti a telephelyek közös személyzete; a telephelyek által közösen használt, nem fertőtlenített járművek és berendezések; valamint a látogatók.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vadmadarak terjesztik a H5N1 vírust a szarvasmarhák között, de ez a lehetőség nem zárható ki. Az USDA sürgette az állatorvosokat és a termelőket, hogy ügyeljenek a fertőzés terjedésének megakadályozására. Figyeljék a beteg állatokat, különítsék el és vizsgálják meg őket; minimalizálják a szarvasmarhák mozgását. Az újonnan érkezett szarvasmarhákat a megérkezésük után 30 napig különítsék el és figyeljék meg.
Az eddig elvégzett vizsgálatok nem találtak olyan változásokat a vírusban, amelyek az emberre való átterjedését elősegítenék.
A CDC azt ajánlja, hogy a magas patogenitású madárinfluenzával fertőzött állatokkal érintkező embereket figyeljék meg. Azokon, akiknél a tünetek jelentkeznek, az állami vagy helyi közegészségügyi hivatalban H5N1-vírustesztet kell végezni.
Más állatokra és a közegészségügyre gyakorolt hatás
Eddig legalább 26 macskában mutatták ki a madárinfluenza-vírust olyan államokban, ahol a vírust tejelő szarvasmarhákban is megtalálták. A macskáknál – a fajról korábban már ismert volt, hogy elkaphatja – a betegség súlyos, neurológiai tüneteket, bőséges szemváladékozást és magas elhullási arányt okoz.
A Nemzeti Állategészségügyi Szolgálati Laboratórium (NVSL) megerősítette, hogy alpakákban is kimutatták a vírust. Ezek olyan telepről származnak, ahol 2024 májusában madárinfluenzával fertőzött baromfiállományt semmisítettek meg.
Eddig három, fertőzött tehenekkel érintkező tejgazdasági dolgozó esetében – kettő Michiganben és egy Texasban – igazolták az A-típusú madárinfluenza-vírus fertőzését. Két dolgozó tünetei enyhék voltak (kötőhártya-gyulladás). A harmadik személy az első, akinél légzőszervi tünetek (láz nélküli köhögés) jelentkeztek. Mindhárom beteg felépült, illetve gyógyulófélben van. Ez a három eset nem függ össze egymással, és az emberi influenzás megbetegedések száma nem emelkedett. A rendelkezésre álló információk alapján továbbra is alacsony a kockázata, hogy a magas patogenitású madárinfluenza a lakosságot veszélyeztetné.
A fertőzött állatokkal vagy azok környezetével szorosan vagy hosszabb ideig védelem nélkül érintkező embereknél nagyobb a fertőzés kockázata.
Élelmiszer-biztonsági tanácsok
Az USDA, az FDA és a CDC szerint továbbra sincs veszélyben a kereskedelmi tejellátás biztonsága, mivel a fertőzött tej nem kerül az emberi élelmiszer-ellátásba. A kereskedelmi forgalomba kerülő tejet pasztőrözik, a tejmintákban pedig ellenőrzik, hogy nincs-e benne jelen a vírus. Az eredmények alapján a pasztőrözés hatékonyan inaktiválja a vírust, és a pasztőrözött tej fogyasztása biztonságos. Húsmintákból nem mutatták ki a vírust, így annak fogyasztása is biztonságos.
Az embereknek azt tanácsolják, hogy ne igyanak nyers tejet, ne egyenek nyers tejből készült sajtot, és a húst megfelelően kezeljék és legalább 80 oC belső hőmérsékletűre főzzék. Ez vonatkozik a háziállatok etetésére használt húsra is.
Fotó: Pixabay
