A holland Grassa startup újszerű technológiával állt elő, amely a fűből kivont fehérje hasznosításával kínál megoldást a mezőgazdasági nitrogénproblémákra. Az eljárás nemcsak csökkenti a tehenekből származó ammónia- és metánkibocsátást, hanem kiválthatja a környezeti terhet jelentő szójabehozatalt is.
A fű fehérjetartalmának csökkentésével és a fehérje részleges kivonásával a Grassa szerint javul az emészthetőség, miközben a trágyában lévő nitrogénszint akár 30%-kal is mérséklődhet. A feldolgozott, ún. feltárt fű a tehenek számára jobban hasznosítható, így csökken az ammónia- és foszfátkibocsátás, miközben a tejhozam nem csökken.
Fűfehérje: alternatíva a szójára
A kivont fűléből nagy biológiai értékű fehérjekoncentrátum készül, amely a takarmányozásban nedves vagy szárított formában is felhasználható. A Grassa szerint ez hosszabb távon humán fogyasztásra is alkalmas lehet. Aminosav-összetétele kiemelkedő, több esszenciális aminosavat tartalmaz, mint a szójafehérje.
További melléktermékek: prebiotikum- és káliumtartalmú koncentrátum
A fehérjekivonás után visszamaradó nedvességet nanotechnológiával két frakcióra bontják. Az egyik prebiotikus hatású cukorkoncentrátum, a másik pedig ásványi anyagokban gazdag, növényi alapú trágyahelyettesítő.
Befektetés és bővülő kapacitás
A Grassa 3,6 millió eurós befektetést kapott a termelés bővítésére. A cél, hogy 2028-ig egy olyan üzem induljon el, amely versenyképes áron állít elő fűfehérjét, elsősorban a takarmány-, majd később az élelmiszeripar számára is.
Európai kontextus: Dánia és Írország az élen
Hasonló biofinomító fejlesztések zajlanak Dániában és Írországban is, ahol már kormányzati támogatással működnek pilotüzemek. Ezek célja, hogy a fűből és más levélalapú biomasszából alternatív fehérjeforrást nyerjenek ki.
A fű új szerepe az agráriumban
A Grassa megközelítése szerint minden hektár feldolgozott fű 35 köbméter hígtrágya kezelését teszi feleslegessé. Ha Hollandia füves területeinek 20%-án bevezetnék a technológiát, a hígtrágya-probléma megszűnne, 60%-os alkalmazás esetén pedig teljes mértékben kiváltható lenne a szójaimport.
Az innováció tehát nem csupán környezeti, hanem gazdasági szempontból is ígéretes alternatívát kínálhat a jövő takarmányozásában.
(Forrás: Grass protein technology may help tackle Dutch nitrogen problem)
Képek: Pixabay
