Ki gondolta volna, hogy a szarvasmarhák étrendjében egyszer a falevél is főszerepet kaphat? Német kutatók most olyan megdöbbentő eredményre jutottak, ami akár alapjaiban változtathatja meg a jövő állattartását.
Kiderült: ha a tehenek fűzfa-levelet esznek, vizeletükben drasztikusan csökken a káros gázok mennyisége – akár 80 százalékkal is. A megoldás nem vegyi adalék, nem biotechnológia, hanem maga a természet.
Egy régi gyógynövény új szerepben
A fűzfát évszázadok óta ismerjük természetes fájdalom- és lázcsillapítóként – a benne található szalicin nevű vegyületből származik az aszpirin hatóanyaga is. Most azonban kiderült: a szalicin nemcsak az embereknek használ, hanem a szarvasmarháknak is. A Dummerstorfi Haszonállat-biológiai Kutatóintézet és több német, osztrák egyetem kutatói azt vizsgálták, mi történik, ha a marhák étrendjébe fűzfa levelét keverik.
Az eredmény lenyűgöző: a levelet fogyasztó állatok vizeletében 81 százalékkal kevesebb dinitrogén-oxid (N₂O) és 14 százalékkal kevesebb ammónia (NH₃) keletkezett. Mindkét anyag az üvegházhatású gázok közé tartozik, vagyis közvetlenül hozzájárul a klímaváltozáshoz. A marhák legelőin ezek a gázok a vizeletből és a trágyából jutnak a légkörbe – most azonban úgy tűnik, egy egyszerű levél képes lehet mérsékelni ezt a hatást.
A természetes takarmány, ami tényleg számít
A kutatók szerint a szalicin hatására a marhák szervezetében megváltozik a nitrogén-anyagcsere, így a vizeletben kevesebb olyan vegyület képződik, ami a levegőbe jutva szennyezést okozna. Ráadásul a fűzfa nem igényel különleges termesztési feltételeket. Gyorsan nő, jól tűri a nedves talajt, és a levele rendszeresen, fenntartható módon betakarítható.
Ez különösen előnyös lehet az olyan gazdaságok számára, amelyek már most is agroerdészeti rendszerekben gondolkodnak – vagyis fákat és legelőket kombinálnak egymással.
Árnyék, levegő és tisztább klíma
A fűzfák ültetése nemcsak a levelek hasznosítása miatt előnyös. Árnyékot adnak a legelő állatoknak, csökkentik a hőstresszt, és a gyökérzetükkel javítják a talaj szerkezetét. Így a gazdálkodók egyetlen lépéssel egyszerre tehetnek az állataik jólétéért és a környezetért.
A kutatás ugyanakkor még kezdeti fázisban van. A következő lépés annak vizsgálata, hogy a laboreredmények a gyakorlatban – valódi, szabadtéri legelőkön – is hasonlóan kedvező hatást mutatnak-e. A szakemberek már más lombos fajokat is tesztelnek, például a nyárfát, amely szintén sok szalicilátot tartalmaz.
Természetes válasz a modern kihívásokra
Az állattenyésztés világszerte a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok egyik fő forrása. Ha a fűzleveles takarmány hosszú távon is igazolja hatékonyságát, a gazdák egy olyan, egyszerű és olcsó módszert kapnak a kezükbe, amellyel valóban csökkenthetik az állattartás környezeti terheit. Egyetlen növény – a fűzfa – ezzel nemcsak az emberiség történetének egyik legrégebbi gyógynövénye marad, hanem a klímavédelem új szövetségese is lehet.
Forrás:
Müller-Kiedrowski, C. B. M. et al. (2025): Feeding salicylates containing willow leaves to cattle modulates urea metabolism and mitigates urine-derived ammonia and nitrous oxide emissions from soil. Agriculture, Ecosystems & Environment, 388: 109671.
Kiemelt kép: Pixabay.
