Állattenyésztés
Állattenyésztés

Happy Fish projekt – Minőségi halhúst az asztalra!

Happy Fish projekt – Minőségi halhúst az asztalra!

Laboratorium.hu

Egy átfogó felmérés keretében a hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak kevesebb, mint 10%-a volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A HappyFish elnevezésű projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők azonosítására is - írta a Laboratorium.hu.

• Több, mint 400 peszticid és 100 gyógyszermaradvány felmérése történt meg halastavak vizében, üledékében és a halak húsában.
• A halastavak vizében és üledékében leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben előforduló növényvédő szer a glifozát, de az üledékek esetében – ahol van vonatkozó jogszabály – a határérték alatt maradt mindenhol.
• Szinte minden halmintában és még vizekben is kimutatható a DDT nyoma: a fél évszázada betiltott rovarölő szer és bomlástermékei sajnos még mindig jelen vannak az ökoszisztémában.
• A tavak vizében és a halhúsban a kimutatási határ közelében talált növényvédő szerek és gyógyszermaradványok többségére egyelőre nincs elfogadott határérték.
• A halastavak esetében alkalmazott ellenőrzött körülmények és technológiák – köztük az iszapeltávolítás – hozzájárulhatnak a tavak öntisztuló képességének fenntartásához és ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek ne jelentsenek veszélyforrást az ökoszisztémára és az emberi egészségre.

Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden csak Happy Fishnek hívott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait, és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon. Ez utóbbiak ugyanis a haltermékek, elsősorban az édesvízi haltermékek esetében sajnos hiányosak.

A konzorciumot vezető WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium, a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete (Gödöllő), Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszéke (Budapest), a The Fishmarket Kft. és az SKC Consulting Kft. közös munkájuk eredményeképpen már a projekt félidejében fontos, hiánypótló tényekről számolnak be.

Glizofát és társai – előfordulásuk a halastavakban

A hat vizsgált magyarországi halastó környezeti terhelését a kutatók eddig elsősorban a növényvédő szerek (peszticidek) és a gyógyszermaradványok szempontjából vizsgálták meg. Összességében a 6 tó vizében 12 peszticidet, 3 peszticid-bomlásterméket, valamint 4 gyógyszermaradványt, az üledékben a glifozát peszticidet és bomlástermékét (AMPA) mutatták ki, azonban szinte minden esetben csak az igen alacsony kimutatási határ körül alakult a vegyületek koncentrációja, egészségügyi kockázatokról tehát nem beszélhetünk.

A gyógyszerek közül a vízben és az üledékben több, mint 100 vegyületet vizsgáltak, amelyek közül összesen négyet találtak meg a vizekben. Három (karbamazepin, szulfametoxazol, acetaminofen) a humán klinikai gyakorlatban használt antiepileptikum, antibiotikum és fájdalomcsillapító, illetve egy (flumekvin) az állatgyógyászatban használt antibiotikum. Üledékekből nem lehetett gyógyszermaradványokat detektálni.

Ami a növényvédő szereket illeti: a halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtó szer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták. A peszticid szermaradványok igen alacsony, 0,01-0,1 µg/L, illetve mg/kg nagyságrendben fordultak elő a vízben, illetve az üledékben.

A felmérésben a halastavak vizéből kimutatott peszticidek döntő többsége esetében nem találunk határértékeket [a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben], ahol mégis, ott a kimutatott koncentráció csak tizede a jogszabályban meghatározotténak.

Az európai és globális trendekhez hasonlóan hazánkban is legnagyobb mennyiségben forgalmazott gyomirtószer, azaz a glifozát, illetve annak lebomlási terméke, az AMPA volt a legtöbb esetben – két tó vizében és négy tó üledékében – kimutatható. Míg felszíni vizek vonatkozásában nincs határérték a vegyületre, addig az üledékek esetében a vonatkozó rendelet alapján a detektált koncentráció az EU-s és a magyar határértékek alatt maradt.

A halastavak esetében az ellenőrzött termelési körülmények és a technológiához elválaszthatatlanul hozzátartozó rendszeres iszapeltávolítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek által jelentett kockázatok elkerülhetőek legyenek. Ezt alátámasztják a mérési eredmények is, miszerint gyógyszereket egyáltalán nem, peszticidek közül is csak a legnagyobb mennyiségben alkalmazott glifozátot és metabolitját lehetett kimutatni üledékekből. A halastavak vizéből detektált anyagok forrását ezért feltételezhetően elsősorban az azokat tápláló vízfolyások jelentik, nem pedig a mederüledékből oldódnak vissza a tavak vizébe.

Növényvédő szerek a halakban?

A halak estében 420 féle peszticidet vizsgáltak a kutatók, ezekből összesen 21 anyagot lehetett kimutatni. Ezek közül 11 rovarölő szer, 7 gombaölő szer, 1 gyomirtó szer, 2 pedig bomlástermék, azaz metabolit volt. Gyógyszermaradványokból 139 vegyület közül csupán egy – a neomicin antibiotikum – volt olyan mennyiségben jelen, ami egyáltalán lehetővé tette a kimutatását.

A peszticidek egyedi koncentrációja jellemzően a kimutatási határ, azaz a 0,01-0,05 mg/kg körül ingadozott. Annak megítélése, hogy ez alacsony vagy magas érték, további környezet-egészségügyi információk gyűjtését és feldolgozását igényli, mert jelenleg nincs érvényes szabályozás a halhúsban található szermaradványokra. Éppen ez a Happy Fish projekt egyik legfontosabb célja: előkészíteni ezeknek a határértékeknek a megfelelő meghatározását.

Leggyakrabban a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2016-ban publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. Azonban meg kell jegyezni, hogy a halakban talált DDE és DDD értékek más állati termékekhez, vagy már érvényét vesztett határértékekhez viszonyítva sem érték el azoknak a tizedét.

A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár Magyarországon 1968-ban a világon először tiltották be a használatát, egyes számítások szerint a hatvanas években kijuttatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

A többi szermaradvány – peszticid és gyógyszermaradvány – csak elszigetelten fordult elő a halak húsában, és az értékek nem voltak jelentősek más állati termékek határértékeivel összevetve sem. Fontos eredmény, hogy a vizekből gyakran kimutatható glifozátot a halhúsban egy esetben sem találták meg.

A Happy Fish projekt legfőbb célja a minőségi halhús kritériumainak leírása, a halhús minőségét befolyásoló anyagok meghatározása tótól az asztalig. Végkövetkeztetésként pedig olyan – kockázatbecslésen és fogyasztási modelleken alapuló – határérték-javaslatok kidolgozása, amelyek megalapozhatják a haltermékek jogi szabályozását is. A három év alatt megvalósuló projekt további hozadéka, hogy az olcsó és hatékony vizsgálat csökkenthetné az analitikai költségeket, ezzel fokozva a kiváló minőségű termékek piaci versenyképességét. A projekt szerves részét képezi innovatív (pl. konyhakész, hosszan eltartható) formában való kiszerelések kidolgozása is.

A pályázati főösszeg nettó 1 419 187 223 forint, ebből vissza nem térítendő támogatás nettó 1 095 243 937 forint. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki, a vissza nem térítendő támogatást a Magyar Állam nyújtja. Ez a pénzügyi keret jelentősen hozzájárulhat az ágazat versenyképességének növekedéséhez

A Happy Fish projektről itt tájékozódhat.

A projektről tudósító korábbi Laboratorium.hu-cikk.

Támogatásokkal és intézkedésekkel kell ösztönözni a méztermelést

2019. október 17. 15:58

Az ágazatnak közvetlenül a méhészeti termékekből évente 25 milliárd forint árbevétele van, ennek több mint 10 százaléka támogatásként kerül vissza hozzájuk az államtól.

Kampánnyal segítenék a tojás fogyasztásának növelését

2019. október 15. 16:09

A kampány során minél szélesebb körhöz juttatják el a tojástermeléssel- és fogyasztással összefüggő hiteles adatokat és információkat.

Tavaly óta mintegy kétezer vaddisznó lett sertéspestises

2019. október 8. 12:47

A betegséget eddig csak vaddisznóban mutatták ki, a sertésállományt nem érinti.

Nincs kereslet a magyar mézre?

2019. október 8. 10:17

A vegyes méz – amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja – ára stagnál, illetve csökken.

A herbicid-rezisztens gyomnövények megjelenése és térhódítása Argentínában

2018. október 7. 08:05

Az argentin mezőgazdasági kutatást bemutató írásból kiderül, hogy a nagyarányú glifozát-használat és a no-till technológia alkalmazása miatt egyre nagyobb gondot okoznak a herbicid-rezisztens gyomnövények a dél-amerikai országban.

Ne feledkezzünk meg a learatott területeken a minél gyorsabb tarlóhántásról!

2018. június 18. 05:25

Az elmúlt időszak időjárását néhány fokkal enyhébb meleg és a naponta rendszeresen visszatérő zivatarokkal tarkított nyári időjárás jellemezte, mely azonban az ország néhány déli-délkeleti tájegységét több alkalommal elkerülte.

A gyomrezisztencia helyzete a világban

2018. szeptember 27. 11:10

A szerzők a párizsi gyomrezisztencia konferencián jártak, az ott látottakról, hallottakról számolnak be. Az előadások a rezisztens gyomfajokról, az általuk okozott károkról, a megelőzés lehetőségeiről szóltak és bemutatták a legújabb diagnosztikai módszereket.