Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta, az ügylet az első külföldi tulajdonszerzés egy stratégiai ágazatban, amelyet a kormány engedélyezett az ellenséges felvásárlások megakadályozására hozott törvény értelmében.

A törvény megszületése óta a kormányhoz 80 megkeresés érkezett, eddig tíz esetben született határozat, kilenc ajánlat nem minősült a törvény hatálya alá tartozónak – ismertette a politikus.

Csorba Zsolt, a Sano ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a komáromi cég részvényeinek 80 százalékot meghaladó részét vásárolták meg. A fejlesztések során a Solum szarvasmarhatelepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt.

A Sano digitalizált, a mesterséges intelligenciára alapuló mintagazdaságokat alakít ki. A létesítmények működtetése érdekében részt vesz a helyi szakképzésben, valamint kutatás-fejlesztési megállapodást köt a győri egyetemmel – tette hozzá az ügyvezető.

A Solum Zrt. a komáromi Klapka György Termelőszövetkezet utódjaként alakult, 122 résztulajdonosa van, 155 embernek biztosít munkát. A társaság 1600 szarvasmarhát tart, amelyből 770 tejelő tehén. Évente 7 millió liter tejet értékesítenek.

A társaság egyik legjövedelmezőbb ágazata a burgonyatermesztés, 350 hektáron évente 15 ezer tonnát termelnek, a mennyiség 90 százalékát áruházláncoknak értékesítik.

A vállalkozás összesen 1500 hektár szántót művel, ebből 1200 hektáron gépesített öntözőberendezésekkel.

A Solum Zrt. 2018-ban és 2019-ben 3 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt ért el.

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba