25℃ 18℃
június 10. Margit, Gréta
Állattenyésztés

Idegenhonos ezüstkárászokat akartak a Tiszába telepíteni

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán.

Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.

A Nébih Állami Halőri Szolgálatának egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának, valamint az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak benépesítésének kezdetét jelenti, hiszen a haltermelők az általuk megtermelt halak egy részét a telelőtavakból ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe. Az országszerte zajló haltelepítések egyúttal fokozottabb kontrollt követel meg az állami halőrök részéről is. 

Eredményes ellenőrzés a Tiszánál

A Nébih ÁHSZ egyaránt kiemelt figyelmet fordít a telepítések mennyiségi és minőségi ellenőrzésére. Az idei tavaszi haltelepítések kapcsán a hatóság legutóbb április közepén tartott ellenőrzést a Tisza folyó Fegyvernekhez közel eső szakaszán, ahol a halgazdálkodásra jogosult az előzetes bejelentése szerint 3711 kg egynyaras ponty kihelyezését tervezte.

A helyszínre 3 halszállító autó érkezett, összesen 8 tartály hallal, melyből az állami halőrök 2 tartálynyi hal tömegét mérték le. A mérlegelés során kiderült, hogy a telepítésre szánt állomány jelentősen szennyezett volt idegenhonos és inváziós halfajok egyedeivel. A lemért két tartály tartalma összesen 562 kg volt, melyből 98,95 kg idegenhonos halfaj, többségében inváziós ezüstkárász, valamint amur-, razbóra- és törpeharcsaegyedek is megtalálhatóak voltak.

Az idegenhonos és inváziós halak szelektálását követően telepítették a 2 tartálynyi halállományt. Ezt követően az állami halőrök a fennmaradó tartályok minőségi ellenőrzése során megállapították, hogy azokban szintén jelentős mennyiségű inváziós hal található, ezért természetvédelmi okok miatt a további telepítést megtiltották.

Jelentős bírságok szabhatók ki

A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy az idegenhonos halfajok (halgazdálkodási hatósági) engedély nélküli telepítése jogszabálysértésnek minősül, mely 500 000-től 5 000 000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után. Továbbá az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tilalmak és kötelezettségek megszegése inváziós bírság kiszabásával is jár, melynek mértéke a jogsértéssel okozott kár függvényében 100 000-től 20 000 000 forintig terjedhet!

A természetes vízi ökoszisztéma, valamint az őshonos halállomány megóvása és fenntartható hasznosítása érdekében feltétlenül szükséges a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhetőség.

Emiatt a halgazdálkodásra jogosultak minden tervezett haltelepítést kötelesek legalább 3 nappal a természetes vízi kihelyezést megelőzően bejelenteni* a halgazdálkodási hatóságnak, továbbá a MOHOSZ-nak. Majd a telepítést követően (8 napon belül) realizációs bejelentésben kell beszámolniuk a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről.

Nem tervezett haltelepítés esetén az értesítést a telepítés megvalósítása előtt legalább 3 órával kell jelenti a hatóság informatikai rendszerén keresztül. E kötelezettség alól kivételt jelentenek a ponty I–III. nyaras korosztályai, valamint az éves halgazdálkodási tervben meghatározott összes halmennyiség 10%-át meghaladó esetek.

Hivatkozott jogszabály:
* A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

A kolosztrumos edények tisztítása sorsdöntő lehet

2025. május 21. 16:10

A kolosztrum életmentő lehet a borjak számára, de csak akkor, ha az itatáshoz használt eszközök megfelelően tiszták.

Hatékonyabb állattartással kevesebb antibiotikum?

2025. május 17. 16:10

A FAO szerint az állattartás hatékonyságának növelése akár 57%-kal is csökkentheti az antibiotikumhasználatot 2040-ig, megelőzve a rezisztencia terjedését.

A jövő takarmánya a rovarfehérje?

2025. május 14. 16:10

A rovarfehérje-alapú takarmányok fenntartható alternatívát kínálnak az állattenyésztésben, de vajon készen áll-e az iparág az áttörésre?

Ingyenes lett a horgászvizsga!

2019. február 14. 04:49

A horgászat, mint rekreációs tevékenység a járulékos szolgáltatások igénybevételével együtt, összességében 100 milliárd forintos nagyságrenddel járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Nemzeti horgászsport gála és támogatói banketten.

Algásodik a tavam! - Mit tehetek vele?

2023. június 30. 05:36

Nézzük sorra, hogy mi vált be nálunk a kerti tó algamentesítésével kapcsolatban úgy, hogy a legtermészetesebb legyen a végeredmény.

Egyre fontosabb a halegészszégyügy is

2018. szeptember 7. 06:16

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a haltermelők és horgászszervezetek számára halegészségügyi témájú kézikönyvet állított össze.

Megváltozhat a halak test- és pikkelyalakja a gyógyszermaradványok miatt!

2021. február 16. 11:54

A természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján. A szemmel nem észrevehető alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését.