Jól értékesíthető a magyar bárány az idén, köszönhetően a keresleti piac kialakulásának – közölte a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet az MTI kérdésére szerdán.
A szervezet szerint több okkal magyarázható, hogy minden jó minőségű bárányt el lehet adni külföldön. Az uniós piacra kevesebb hús érkezik Új-Zélandból és az Egyesült Királyságból, míg a magyar kivitel mennyiségét növeli az is, hogy az elmúlt években nőtt a kereslet a nagyobb súlyú bárányok iránt, így ma ezek adják az export 60 százalékát.
Hozzátették, hogy a kiviteli árak tavaly óta magasak, és ezen a következő két hónap aligha fog változtatni, ugyanis a muszlim országokban a ramadán ünnepe májusig magasan tartja a keresletet. Magyarországról 14 államba kerülnek bárányok. A vágóállatok mennyisége tavaly meghaladta a 7 ezer tonnát, a húskivitel az 500 tonnát.
Továbbra is az olasz piac a legnagyobb, de a részaránya 94 százalékról 70 százalék alá csökkent. Évek óta folyamatosan nő viszont a közel-keleti piacok jelentősége, Európában pedig elsősorban Németország, Ausztria, Svájc a magyar bárány legfontosabb vásárlója.
A magyarországi báránynak mindössze 10-15 százaléka talál vevőre belföldön, a fejenkénti fogyasztás évi 0,33-0,38 kilogramm. Az EU-átlag a Brexit előtti 1,9 kilogrammról 1,3 kilogrammra csökkent, de az elmúlt 3 évben uniós támogatású, spanyol-magyar bárányhús-promóciós kampánnyal ösztönözték a fogyasztást. A kezdeményezés olyan jól sikerült, hogy az EU is mintaértékű programként ismerte el. Folytatásaként januárban újabb, 2023-ig tartó fogyasztási kampány kezdődött, jelentős EU-s hozzájárulással – közölték. A szervezet szerint főképp a városiak, és a fiatalok nem ismerik eléggé a bárányhúst, ami értékes ételek alapanyaga, és kiváló fehérjeforrás.
