Állattenyésztés

Fontosabb az állati takarmány előállítása az emberi fogyasztású élelmiszereké helyett?

NAK

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport a rovartenyésztéssel kapcsolatosan összegyűjtött környezetvédelmi, élelmezés-biztonsági, növényegészségügyi kockázatokat, valamint állatjóléti aggályokat mutatja be.

A rovartenyésztés, amelyet az élelmiszer-fenntarthatóság forradalmaként hirdetnek, most heves viták középpontjában áll. A brüsszeli székhelyű páneurópai állatvédő szervezet, az Eurogroup for Animals szerint 2017 óta, az európai uniós szabályozás enyhülésével kilenc rovarfaj, köztük a fekete katonalégy és a lisztkukac vált engedélyezetté élelmiszer- és takarmánytermelésre.

Annak ellenére azonban, hogy a gyakorlat támogatói a rovartenyésztést és a rovarfehérje-előállítást a mezőgazdasági problémák megoldásaként mutatják be, egyre több kritika fogalmazódik meg ezen gyakorlattal szemben.

Nagyobb környezeti hatás

Alapvető probléma, amelyet az Eurogroup for Animals lobbicsoport az „Insect farming: a six-legged problem”, azaz a „Rovartenyésztés: a hatlábú probléma” című tájékoztató anyagában is kiemelt, hogy a „rovaripar” elsősorban nem az emberi fogyasztásra összpontosít.

A szervezet úgy véli, hogy az iparág inkább az állatok „intenzív tenyésztéséhez” szükséges takarmány előállítására fókuszál és szerintük ez a megközelítés nem fordít figyelmet a hagyományos mezőgazdasággal kapcsolatos környezeti problémákra.

A jelentés kiemeli, hogy a legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a rovarokból származó fehérjék előállítása − különösen, ha a rovarokat nem élelmiszer-hulladékkal, hanem gabonával etetik − nagyobb környezeti hatással járhat, mint a hagyományos összetevők, például a szójaliszt megtermelése.

Nyersanyagok

Továbbá, annak ellenére, hogy az állítások szerint a rovartenyésztés hozzájárul a körforgásos gazdasághoz azáltal, hogy az élelmiszer-hulladékot fehérjévé alakítja át, az Eurogroup for Animals rámutat, hogy ez a koncepció a gyakorlatban nehezen alkalmazható.

A logisztikai és gazdasági kihívások miatt sok rovartermelő olyan nyersanyagokat használ − mint például a gabonafélék és a mezőgazdasági melléktermékek −, amelyeket közvetlenül emberi fogyasztásra vagy állati takarmányozásra lehetne felhasználni.

Kockázatok

A jelentésben felvázolt másik jelentős aggály a biológiai biztonsági kockázatokkal kapcsolatos. A tenyésztett rovarok, amelyek gyakran nem őshonos fajok, véletlen kiszabadulásuk esetén veszélyt jelenthetnek a helyi ökoszisztémákra.

Ezen túlmenően a rovarok termelékenységének fokozására irányuló genetikai manipuláció egyre szélesebb körű alkalmazása további kockázatot jelent, mivel a géntechnológiával módosított fajok elterjedhetnek a természetes környezetben, potenciálisan ökológiai károkat okozva.

Az élelmezésbiztonságot illetően a rovartenyésztést gyakran úgy mutatják be, mint Európa importtakarmánytól való függéségének csökkentésére szolgáló megoldást. Az Eurogroup for Animals azonban hangsúlyozza, hogy Európa rovartermelésének nagy része az alacsony költségű régiókba, például Délkelet-Ázsiába helyeződik át, ami aláássa az Európai Unió élelmiszer-önellátását.

Ezen túlmenően a rovartenyésztés melléktermékeinek, például a „frass”-nak, azaz a rovarok ürüléke és az el nem fogyasztott takarmánya által képződő keverék trágyaként történő használatának biztonságossága is vita tárgyát képezi. A közelmúltban végzett kutatások rávilágítottak az ilyen melléktermékek felhasználásával kapcsolatos lehetséges növény-egészségügyi kockázatokra.

Aggályok

Az Eurogroup for Animals jelentése – amely típusú jelentések köztudottan állatjóléttel kapcsolatos aggályokat vetnek fel − azt is kiemeli, hogy a tenyésztett rovarok jóléte nagyrészt figyelmen kívül hagyott kérdés.

A jelentés készítése során áttekintett tanulmányok arra utalnak, hogy egyes rovarfajok képesek lehetnek fájdalmat érezni. És amint az állatjóléti csoport megjegyzi, jelenleg nincsenek külön szabályozások az intenzív gazdálkodásban érintett több billió rovar jólétének védelmére, és a szervezet aggodalmát fejezi ki e szabályozási hiányosság miatt, tekintettel az iparág méretére és az élőlényeknek okozott potenciális szenvedésre.

Összegzésében az Eurogroup for Animals kiemeli, hogy bár a rovartenyésztés potenciális előnyökkel jár, számos kihívás kapcsolódik a környezeti fenntarthatósághoz, az élelmezésbiztonsághoz és az állatjóléthez.

A jelentés a valódi hatások mélyebb felmérését és szigorúbb szabályozási keret kialakítását sürgeti, mielőtt ösztönöznék a rovartenyésztéssel és a rovarfehérje előállítással kapcsolatos megoldások elterjedését Európában.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Kártalanítás és vis maior segíti az állattartókat

2025. április 14. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus miatt vis maior helyzetet hirdetett ki Nagy István agrárminiszter.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Nőtt a cukor, cukorkészítmény és méz behozatala

2024. augusztus 20. 10:10

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 20, a behozatalé 6,6 százalékkal lett nagyobb. Az export- és az importforgalom is lassult.

Csehország büntetni fogja a kettős minőségű élelmiszerek árusítását

2019. május 21. 08:06

Csehország már évek óta a visegrádi négyek közül a legerőteljesebben bírálja azt a gyakorlatot, miszerint számos élelmiszert a gyártók azonos csomagolásban, de eltérő összetételben árusítanak egyes országokban.

Szárnyal az orosz agrárium a nyugati szankciók hatására

2018. december 12. 07:47

Az orosz mezőgazdasági termékek exportjának értéke tavaly meghaladta a 20 milliárd dollárt, ami húsz év alatt több mint 18-szoros növekedést jelentett, és túlszárnyalta a fegyverkivitel értékét is.

A helyben termelt élelmiszer költséget és szén-dioxidot takarít meg

2024. augusztus 11. 10:10

Mennyire költség- és környezetkímélő, ha egy elszigetelt közösség élelmiszer-szükségletének jelentős részét maga állítja elő?