A tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a termék bevezetésére gazdaságossági okok miatt azonban csak később kerülhet sor - tájékoztatta a cég az MTI-t.
A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladta az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.
A Magyarországon iparszerű tartásban termelő intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívást a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás biztosítása jelenti. A tejtermelő tehén a rendelkezésre álló táplálóanyagokat az egyes szervek igényeinek megfelelően osztja fel, ugyanakkor a tejtermelés szintjének fenntartása érdekében hajlamos saját tartalékainak mozgósítására, akár egészségének rovására is. Ezért kiemelten fontos a kiváló genetikai potenciállal rendelkező állományok teljes értékű takarmányozása, különben a kondíciójuk, majd a reprodukciós paramétereik, végül a tejtermelésük romlik.
A kutatás-fejlesztési projekt célja olyan hazai előállítású bendőstabil – vagyis a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő, a vékonybélből felszívódó – GMO-mentes takarmánykiegészítő kifejlesztése és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata volt, amely a repcét állítja alternatívaként a pálmazsírral szemben.
A projekt során hangsúlyt kapott a szarvasmarha-állomány termelési mutatóinak vizsgálata mellett a tej összetételének, az állatok szaporodásbiológiai- és anyagcsereforgalmi mutatóinak folyamatos nyomon követése és elemzése is.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az importalapanyagot kiváltó termékek megfelelően működnek nagyüzemi körülmények között, használatával teljesen kiváltható a pálmazsír felhasználása.
A világjárvány és az ukrajnai háború miatt növekvő világpiaci árak, a tőzsdék hektikus ingadozása mellett az új termék piaci bevezetése azonban gazdaságossági okokból nem történt meg. A koncepció és a termékek csak akkor juthatnak nagyobb szerephez, ha a piac igényli a pálmazsír kiváltását, ezt a tej árában hajlandó kompenzálni, illetve ha a védett repcezsír gyártása olcsóbbá válhat. A fejlesztők reményei szerint az új megoldás a piaci helyzet normalizálódását követően gazdaságosabb, hatékonyabb tejtermelést fog eredményezni, így az állattenyésztés és azon belül a tejelő szervasmarha-tartás kevésbé lesz kiszolgáltatva a pálmazsír világpiaci áringadozásának.
