A betegséget a szúnyogok terjesztik vérszívással, és a fonálférgek közé tartozó szívférgek (Dirofilaria immitis) okozzák. Ezek a fertőzött háziállatok szívében, tüdejében és a kapcsolódó vérerekben élnek, és főleg a tüdő nagy ereit, a szívet és más szerveket károsítják.
A kutya a szívférgek gazdaállata, ami azt jelenti, hogy a kutyában élő szívférgek kifejlődnek és szaporodnak. Ha nem kezelik, a férgek száma idővel nő, és a kutyákban akár több száz féreg is élősködhet. A szívférgesség maradandó károkat okoz az artériákban, és még jóval a fertőzés megszűnte után is hatással lehet a kutya egészségére és életminőségére. Emiatt a kutyák szívférgességének megelőzésére kell a hangsúlyt fektetni, és a kezelést – ha szükséges – a betegség lefolyásának minél korábbi szakaszában el kell végezni.
A fertőzést követően sokáig nincsenek tünetek, de minél hosszabb ideje fertőzött a kutya, annál nagyobb az esélye, hogy megjelennek. Az aktív életet élő, az erősen fertőzött vagy az egyéb egészségügyi problémákkal küzdő kutyák gyakran mutatnak klinikai tüneteket. Ezek az az enyhe, tartós köhögés, mozgás kerülése, fáradtság, légszomj, étvágycsökkenés fogyás és ájulás.
A szívférgesség előrehaladtával a háziállatoknál szívelégtelenség alakul ki, a hasban felgyűlő folyadék miatt annak térfogata megnő, a pulzus gyenge lehet, a vizelet véres, vérszegénység alakulhat ki. A nagyszámú szívféreggel élő kutyáknál hirtelen elzáródhat a vér útja a szívben, ami akut életveszélyes állapot, szerencsés esetben műtéttel kezelhető.
Macskák és görények szívférgessége
A macska lényegesen ritkábban lesz szívférges, és a legtöbb féreg nem fejlődik ki, mert a lárvák még azelőtt elpusztulnak, hogy a nagy tüdőartériákhoz jutnának. Egy-egy esetben viszont a tüdőben elhaló lárvák viszont súlyos, heveny légúti tüneteket okoznak, köhögés, fulladás formájában. Esetenként az élősködő fejlődése végig lezajlik, és maximum néhány kifejlett szívféreg található a szívben vagy a nagy tüdőartériában. Ráadásul a kutyák szívférgességének kezelésére használt gyógyszerek macskáknál nem alkalmazhatók, így a szívférgességet csak megelőzni lehet.
A macskák szívférgességének jelei lehetnek enyhék és igen erősek. A tünetek közé tartozhat a köhögés, asztmaszerű rohamok, időszakos hányás, étvágytalanság vagy fogyás. Esetenként az érintett macska nehezen tud járni, elájul, rohamai vannak, vagy folyadék gyűlik fel a hasüregében. Előfordulhat az is, hogy hirtelen minden előjel nélkül elpusztul.
A görények szívférgességének tünetei a macskák és a kutyák tüneteinek keveréke. A kutyákhoz hasonlóan a vadászgörények is rendkívül fogékonyak a fertőzésre, de a szív kis mérete miatt már kisszámú féreg, akár egy is életveszélyes lehet. A szívférgességet kezelni nem lehet, ezért a megelőzés elengedhetetlen.
A görények szívférgességének jelei hasonlóak a kutyákéhoz, de gyorsabban alakulnak ki, mivel a görény szíve picike. Már egyetlen féreg is súlyos légzési nehézségeket okozhat. Ennek a tünetei a letargia (fáradtság, kimerültség), nyitott száj és/vagy szapora légzés, az íny színének megváltozása, köhögés.
Hogyan terjed a szívférgesség?
A szúnyog alapvető szerepet játszik a szívférgesség életciklusában. A fertőzött állatokban élő felnőtt nőstény szívférgek mikroszkopikus méretű utódokat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsátanak a véráramba. Amikor a szúnyog megcsípi az állatot, mikrofiláriákkal fertőződik, amelyek 10-14 nap alatt lárvává fejlődnek. A fertőzött szúnyog következő csípésével ezek bejutnak az új gazdaszervezetbe, ahol a lárvák körülbelül 6 hónap alatt válnak ivaréretté. A kifejlett szívférgek kutyákban 5-7 évig, macskákban pedig 2-3 évig élhetnek.
2024-es becslések szerint a hazai kutyapopuláció 6-7 százaléka fertőzött – de a fertőzöttség mértéke menhelyeken sokkal nagyobb, Dél-Magyarországon akár a 60%-ot is elérheti, és az endémiás terület évről évre nő. Mivel a fertőzött szúnyogok bejuthatnak a házba, a szabadban és a lakásban tartott háziállatok egyaránt veszélyeztetettek. Ezért az állatorvosi javaslat manapság már az, hogy évi egyszeri szívféregteszt mellett az év minden hónapjában kapjon a kutya megelőzésre szolgáló szívféreg elleni hatóanyagot (vagy az évi egyszeri oltást), de márciustól szeptember végéig mindenképpen.
A 7 hónaposnál idősebb, felnőtt kutyát, amely korábban nem kapott megelőző szert, a szívférgesség megelőzésének megkezdése előtt tesztelni kell, ugyanis ha szívférges, a féregirtó szer hatására elpusztult élősködők tömege eltömítheti az artériákat és az állat halálát okozhatja.
A szívféregtesztre többféle vérvizsgálat áll rendelkezésre (mikroszkópos vizsgálat, gyorsteszt, PCR-teszt), mert a lárvák nemétől és fejlettségétől függően változhat az eredmény. Pozitív tesztet követően megállapítják a fertőzés súlyosságát, és annak alapján végzik a kezelést. A legtöbb fertőzött kutya sikeresen kezelhető. Ha tüneteket tapasztalunk, a cél először stabilizálni a kutya állapotát, majd elpusztítani az összes kifejlett és még fejlődő férget, miközben a kezelés mellékhatásait a lehető legkisebbre csökkentjük.
Mi történik, ha a teszt pozitív?
A diagnózist további vizsgálatok követik a fertőzés tényének megerősítése és a fertőzés súlyosságának meghatározása érdekében. A kutya szívférgességének kezelése költséges (több százezer forint) és összetett.
A kezelésre kétféle módszert alkalmazhatnak: a slow kill eljárással, amely akár két évig eltarthat, a rendszeres kezelés hatására először a mikrofiláriák, majd lassan a kifejlett egyedek is elpusztulnak. A hatóanyag mellé adott antibiotikum pedig a szívféreggel együtt élő, szimbionta baktérium elpusztítására szolgál, amely nélkül az élősködő sokkal sebezhetőbbé válik.
A másik kezelés az adult féreg elpusztítására szolgál. Ez a módszer három hónap alatt kiirtja az élősködőt, de sokkal több körültekintést igényel a kezelés kivitelezése, és költségesebb is.
A szívférges kutya szokásos fizikai tevékenységét korlátozni kell, mert megerőltetésre a férgek fokozottabb károkat okoznak a szívben és a tüdőben. Az enyhe fertőzés hamar, a súlyosabb lassabban kezelhető, és a szívférgesség súlyossága nem mindig korrelál a tünetek súlyosságával. A szívférgességből gyógyult ráadásul állat újrafertőződhet, ezért a megelőző kezelést ezután is folyamatosan el kell végezni.
Ember esetében a szívféregfertőzés, bár nem kizárt, de rendkívül ritka. Magyarországon szívféreggel fertőzött emberről nem tudunk, az Egyesült Államokban is csak néhány kivételes esetről, ráadásul sosem alakul ki a kifejlett forma, így súlyos betegséget sosem okoz. (Érdekesség, hogy röntgenfelvételen látszódó és súlyos betegségekkel összekeverhető tüdőhegesedést viszont a vándorló lárvák emberben is okozhatnak – Európában is volt rá példa!)
A cikk dr. Balázs Bence, a Gizmók rendelő állatorvosa szakmai jóváhagyásával készült.
Fotó: Pixabay
