A Kaposvári Állattenyésztési Napoknak köszönhetően évről-évre nő a magyar állattenyésztés hírneve, a hazai állattartók szakmai elismertsége.
A mezőgazdaság teljesítménye 2016-ban is fejlődési pályán van, amely révén jelentős mértékben segíti a nemzetgazdaság növekedését – mondta Czerván György az idén tizedik alkalommal megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok ünnepélyes megnyitóján.
TELJES KÉPGALÉRIÁNK A KAPOSVÁRI ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOKRÓL >>>
A KÁN 2016 RÉSZLETES PROGRAMJA >>>
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 2016 II. negyedévében 13,4 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,4 százalékponttal járult hozzá a 2,6 százalékos GDP volumennövekedéshez. Ennek hátterében elsősorban a kedvező eredményekkel zárult nyári aratás, az ígéretes őszi betakarítás, valamint az állattenyésztés bővülő teljesítménye áll.
Czerván György hangsúlyozta: a 2017. évi költségvetés egyik nyertese az agrárium. Idén a mezőgazdaság számára a vidékfejlesztési és halászati programok támogatásával együtt 657 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben. A jövő évi büdzsé pedig ugyanerre a célra már 763 milliárd forinttal kalkulál. A nemzeti támogatások keretösszege idén több mint 88 milliárd forint volt, míg a 2017. évi büdzsében erre a célra mintegy 91 milliárd forintot fordítunk.
Az államtitkár szerint a tenyésztési feladatok támogatása katalizátor szerepet tölt be a nemzeti állattenyésztésben; a haszonállatfajták fenntartásában és genetikai minőségük javításában. A 2015. évi keret 815,7 millió forint volt, az idén 960 millió forintot irányoztunk elő, jövőre már 1,3 milliárd forintot biztosítunk a tenyésztési munka színvonalas fenntartására.
A nemzeti élelmiszergazdasági programról szólva az államtitkár elmondta: a program hosszú távra, 2050-ig szab irányt a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak. Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat.
A KSH legfrissebb adatai szerint a szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott, hiszen 14 ezerrel emelkedett a szarvasmarhák száma a tavalyihoz képest, amely így elérte a 832 ezret. A sertésállományt leszámítva a juh- és baromfiágazatban is nőtt az állatlétszám. Az állattenyésztés termelésének növekedését mutatja az is, hogy a 2016. II. negyedévében, a tej felvásárlása 0,8 százalékkal, a sertésvágások élősúlyban 4,4 százalékkal, a baromfivágások 9,9 százalékkal, a szarvasmarhavágások 10,8 százalékkel bővültek.
Az államtitkár a lovas ágazat helyzetével kapcsolatban beszélt arról, hogy a hazai ménesekben őrzött genetikai állomány olyan nagy érték, amely a lóversenyzés mellett ismét a világ élvonalába emelheti a magyar lótenyésztést. Hozzátette: célunk, hogy az ágazat minden szereplőjével, a Kincsem Nemzeti Lovas Program mentén közösen újítsuk meg a hazai lovas ágazat egészét. A program végrehajtása révén az állami ménesek integrációja mellett, kiemelt létesítményfejlesztések kezdődtek, elsőként Szilvásváradon és a Nemzeti Lovardában.
A Kaposvári Állattenyésztési Napoknak köszönhetően évről-évre nő a magyar állattenyésztés hírneve, a hazai állattartók szakmai elismertsége, kivételes programkínálatával egyedülálló rendezvény a mezőgazdasági kiállítások sorában – fogalmazott Czerván György.
(FM Sajtóiroda – Fotók: Gribek Dániel – Agrofórum Online)